Studio Antikvárium

17. árverés

Nyolcadik kiadás. Nagyböjti időszakra készült szentbeszédek gyűjteménye. Először 1499-ben jelent meg Hagenauban. Temesvári Pelbárt (keresztneve talán Paulus, rendi neve Pelbartus, ő magát Pelbartus de Themeswarnak írta) a magyar középkor legjelentősebb prédikátora, a külföldön leggyakrabban kiadott magyar szerző, kora és a prédikációs irodalom klasszikusa. A középkori magyar szentbeszéd-irodalom általa foglalta el helyét az európai keresztény köztudatban. Az obszerváns ferences szerzetes beszédgyűjteményének a Pomerium („gyümölcsöskert”) címet adta, mert „miképpen a gyümölcsösben különböző nemű termőfák [...] vannak, úgy ebben a munkában is mindennemű prédikációk”. Anyagát három részre osztotta: a de sanctis a szentekről szóló, a de tempore a vasár- és ünnepnapokra írt, a quadragesimale a nagyböjti időszakra szánt beszédeket tartalmazza. Szövegei nem elhangzott prédikációk, hanem a skolasztikus dogmák bizonyításai népszerű formában. Célkitűzése szerint olyan - a különböző műveltségű hallgatóknak egyaránt megfelelő - alapanyagot akart adni a papok kezébe, melyeket azok bővebb tanácsokkal, konkrét erkölcsi tanulságokkal kibővítve felhasználhattak szentbeszédeikhez. Irodalmi igénnyel megírt dogmatikus szövegeihez a népszerű legenda és példagyűjtemények, az egyházatyák írásai mellett felhasználta a görög és latin klasszikusoknak, az ókori héber és arab irodalom íróinak műveit, beleszőve nemcsak a magyar szentek legendáit, hanem a magyar népmese és mondavilág elemeit is. A beszédek profán elemekkel való fűszerezése a korban tömegigény is volt. Bár latinul írt, mert a magyar nyelv ekkor még teológiai és dogmatikai értekezésre nem alkalmas, nyelvezete egyszerű, a középkori latinhoz képest is magyarosan rövid, hungarizmusokban gazdag.
Johannes Rynman augsburgi könyvkiadónak kulcsszerepe volt Pelbárt műveinek a német piacra való eljuttatásában. Eleinte Nürnbergben dolgozott, feltehetően, mint betűöntő. 1491-ben Augsburgban könyvkereskedést nyitott, minden korszerű eszközt megragadott üzlete fellendítése érdekében. Ekkoriban sokat utazott mind Németországban, mind külföldön. Ez megerősíti azt a feltételezést, amely szerint Rynman a pesti ferenceseknél járva, személyesen vette fel a kapcsolatot Temesvárival és Laskaival. Ő az első szorosabban vett kiadó Németországban, aki főleg teológiai és prédikációs irodalom megjelenésével foglakozott. 1497-ben alakult ki együttműködés az augsburgi kiadó és Heinrich Gran hagenaui nyomdász között, mindkettőjük tevékenységének jelentős részét a két magyar szerző munkáinak kiadása jelentette. A Pelbárt kiadások fele közös munkájuk eredményeként látott napvilágot. Prov.: Duplum Bibliothecae regiae Monacensis. RMK III. 129. BNH Cat P 249. Borsa 31C. VD 16, P 1197. Proctor 11626. Benzing 42. Burg 356. Ritter, Bibl. 1657. Korabeli, fatáblás, három bordára fűzött, görgetőkkel préselt gótikus félbőr kötésben. A kötéstáblák belső feléhez - a kötést erősítendő - egy XIV. századi latin pergamenkódex levélpárja erősítve. A gerincen kisebb sérülések, apróbb hiányok, a kötést egykor záró pánt hiányzik, de összességében nagyon jó példány, nagyon szép állapotban megmaradt, dekoratív korabeli kötésben.