2025. Oct. 22., Wednesday
Live auction

Laskai Osvát Antique Bookshop
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
381.
tétel

KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett

KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett

Közgazdasági kérdések ismertetése könnyű formában. Egyetlen kiadás. Bp. 1943. Szeged Városi Ny. 151 p. Kislégi Nagy Dénes (Titel, Vajdaság, 1884 - Pécs, 1984) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró,...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

381. item
KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett
Közgazdasági kérdések ismertetése könnyű formában.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1943. Szeged Városi Ny. 151 p.
Kislégi Nagy Dénes (Titel, Vajdaság, 1884 - Pécs, 1984) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró, egyetemi tanár. 1907-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori-, majd görög-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1908). Ezt követően a párizsi Sorbonne-on filozófiát és társadalomtudományokat tanult (1908-1909), majd a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett (1913). A London School of Economics-on (1913), majd Párizsban ösztöndíjas (1914). Az I. világháborúban a bécsi Hadügyminisztérium Sajtóosztályán szolgált (1915-1918). A Közélelmezési Minisztérium gazdaságpolitikai előadója (1918-1922), osztályvezetője (1922-1926); közben a Tanácsköztársaság alatt a Tanárképző Intézetben a szociológia r. tanára (1919). Az emberi munka bölcselete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1932). 1955-ben a közgazdaság-tudományok kandidátusa, majd 1971-től a filozófiai (szociológia) tudomány doktora. (1971). Szakmai cikkei a Közgazdasági Szemlében, a Társadalomtudományban, a Magyar Statisztikai Szemlében és a Demográfia c. folyóiratban jelentek meg. A modern szociológiai és társadalomtudományi kutatások egyik magyarországi megalapítójaként elsősorban vallás- és gazdaságszociológiával foglalkozott, de gazdaságfilozófiai, statisztikai és pedagógiai kutatói tevékenysége is jelentős. Tudományos pályafutásának kezdetén klasszika-filológusnak és filozófusnak készült, első írásai Alexander Bernát (1850-1927) hatására Platón munkásságát elemezték. Párizsi tanulmányai alatt az érdeklődése Émile Durkheim (1858-1917) hatására a modern szociológia felé fordult, de rendszeresen látogatta Henri Bergson előadásait is. Hazatérése után kezdetben könyvismertetésekkel, majd kisebb dolgozatokkal, rendszeresen publikálni kezdett - többek között - a polgári radikális Huszadik Század c. folyóiratba, és belépett a Társadalomtudományi Társaságba. A társaság delegátusaként részt vett az emberi fajok első egyetemes kongresszusán (Londonban, 1911 nyarán), ill. előadás-sorozatot tartott a Társadalomtudományok Szabadiskolájában (az 1911-1912-es tanévben). Az 1910-es években már különböző tanfolyamokon előadásokat tartott a társadalomtudományok legújabb eredményeiről és módszereiről, Szabó Ervin megbízásából Herbert Spencert fordított, valamint jelentős szerepet vállalt a Társadalomtudományok Szabad Iskolája szervezésében (1918-1919). A Tanácsköztársaság idején r. tanárrá nevezték ki, a bukás után eljárást kezdeményeztek ellene (a fegyelmi eljárás megfosztotta ugyan katedrájától, de folytathatta minisztériumi pályafutását). Tapasztalatai alapján elsők között ismertette meg Magyarországon Durkheim nézeteit, Durkheim alapján megírt első műve (Bevezetés a szociológiába, 1922) a magyarországi szociológiai irodalom klasszikusa. Az állami szolgálatból kilépve figyelme középpontjába elsősorban közgazdasági, gazdaságelméleti és statisztikai kérdések kerültek. Jelentős eredményeket ért el a különböző gazdasági irányzatok filozófiai elemzése terén, mint polgári demokrata gondolkodó élesen bírálta a marxizmuson alapuló kollektivizmust és a gazdasági individualizmust is. Többször is visszatért Durkheim egyes megállapításaihoz, amelyek közül különösen értékes az öngyilkosságra vonatkozó elemzései. Pécsett és Kolozsvárott egyetemi tanárként a korszak gazdasági jelenségeit (pl. korporatív gazdaság) elemezte és számos egyetemi jegyzetet, több kisebb gazdasági monográfiát írt. A II. világháború után még néhány évig Kolozsvárott tevékenykedett, a magyar nyelvű oktatás fokozatos ellehetetlenülése után repatriált, Pécsett telepedett le, visszatért a pécsi egyetemre a statisztika tanszék élére.
Kiadói kartonborítóban. 242 mm.