2025. okt. 22., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
381.
tétel

KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett

KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett

Közgazdasági kérdések ismertetése könnyű formában. Egyetlen kiadás. Bp. 1943. Szeged Városi Ny. 151 p. Kislégi Nagy Dénes (Titel, Vajdaság, 1884 - Pécs, 1984) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

381. tétel
KISLÉGI NAGY DÉNES: Beszélgetés egy eke mellett
Közgazdasági kérdések ismertetése könnyű formában.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1943. Szeged Városi Ny. 151 p.
Kislégi Nagy Dénes (Titel, Vajdaság, 1884 - Pécs, 1984) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró, egyetemi tanár. 1907-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori-, majd görög-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1908). Ezt követően a párizsi Sorbonne-on filozófiát és társadalomtudományokat tanult (1908-1909), majd a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett (1913). A London School of Economics-on (1913), majd Párizsban ösztöndíjas (1914). Az I. világháborúban a bécsi Hadügyminisztérium Sajtóosztályán szolgált (1915-1918). A Közélelmezési Minisztérium gazdaságpolitikai előadója (1918-1922), osztályvezetője (1922-1926); közben a Tanácsköztársaság alatt a Tanárképző Intézetben a szociológia r. tanára (1919). Az emberi munka bölcselete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1932). 1955-ben a közgazdaság-tudományok kandidátusa, majd 1971-től a filozófiai (szociológia) tudomány doktora. (1971). Szakmai cikkei a Közgazdasági Szemlében, a Társadalomtudományban, a Magyar Statisztikai Szemlében és a Demográfia c. folyóiratban jelentek meg. A modern szociológiai és társadalomtudományi kutatások egyik magyarországi megalapítójaként elsősorban vallás- és gazdaságszociológiával foglalkozott, de gazdaságfilozófiai, statisztikai és pedagógiai kutatói tevékenysége is jelentős. Tudományos pályafutásának kezdetén klasszika-filológusnak és filozófusnak készült, első írásai Alexander Bernát (1850-1927) hatására Platón munkásságát elemezték. Párizsi tanulmányai alatt az érdeklődése Émile Durkheim (1858-1917) hatására a modern szociológia felé fordult, de rendszeresen látogatta Henri Bergson előadásait is. Hazatérése után kezdetben könyvismertetésekkel, majd kisebb dolgozatokkal, rendszeresen publikálni kezdett - többek között - a polgári radikális Huszadik Század c. folyóiratba, és belépett a Társadalomtudományi Társaságba. A társaság delegátusaként részt vett az emberi fajok első egyetemes kongresszusán (Londonban, 1911 nyarán), ill. előadás-sorozatot tartott a Társadalomtudományok Szabadiskolájában (az 1911-1912-es tanévben). Az 1910-es években már különböző tanfolyamokon előadásokat tartott a társadalomtudományok legújabb eredményeiről és módszereiről, Szabó Ervin megbízásából Herbert Spencert fordított, valamint jelentős szerepet vállalt a Társadalomtudományok Szabad Iskolája szervezésében (1918-1919). A Tanácsköztársaság idején r. tanárrá nevezték ki, a bukás után eljárást kezdeményeztek ellene (a fegyelmi eljárás megfosztotta ugyan katedrájától, de folytathatta minisztériumi pályafutását). Tapasztalatai alapján elsők között ismertette meg Magyarországon Durkheim nézeteit, Durkheim alapján megírt első műve (Bevezetés a szociológiába, 1922) a magyarországi szociológiai irodalom klasszikusa. Az állami szolgálatból kilépve figyelme középpontjába elsősorban közgazdasági, gazdaságelméleti és statisztikai kérdések kerültek. Jelentős eredményeket ért el a különböző gazdasági irányzatok filozófiai elemzése terén, mint polgári demokrata gondolkodó élesen bírálta a marxizmuson alapuló kollektivizmust és a gazdasági individualizmust is. Többször is visszatért Durkheim egyes megállapításaihoz, amelyek közül különösen értékes az öngyilkosságra vonatkozó elemzései. Pécsett és Kolozsvárott egyetemi tanárként a korszak gazdasági jelenségeit (pl. korporatív gazdaság) elemezte és számos egyetemi jegyzetet, több kisebb gazdasági monográfiát írt. A II. világháború után még néhány évig Kolozsvárott tevékenykedett, a magyar nyelvű oktatás fokozatos ellehetetlenülése után repatriált, Pécsett telepedett le, visszatért a pécsi egyetemre a statisztika tanszék élére.
Kiadói kartonborítóban. 242 mm.