2025. Oct. 22., Wednesday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
39.
tétel

BECCARIA, CESARE: A bűnökről és a büntetésekről

BECCARIA, CESARE: A bűnökről és a büntetésekről

Ford. Madarász Imre. A fordító által dedikált ("Fekete Sándor főszerkesztő úrnak, a régi felvilágosodás klasszikus műve - az új felvilágosodásért Tisztelettel és barátsággal ' 89. karácsonyán Madarász Imre") Bp. 1989. OPKM. 108...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

39. Artikel
BECCARIA, CESARE: A bűnökről és a büntetésekről
Ford. Madarász Imre.
A fordító által dedikált ("Fekete Sándor főszerkesztő úrnak, a régi felvilágosodás klasszikus műve - az új felvilágosodásért Tisztelettel és barátsággal ' 89. karácsonyán Madarász Imre")
Bp. 1989. OPKM. 108 p.
Cesare Beccaria, márki (Marchese de Bonensena) (Milánó, 1738 - Milánó, 1794) olasz jogtudós, író, publicista, a modern büntetőjog és a felvilágosodás jelentős alakja. Kapcsolatban állt a felvilágosodás olyan nagy személyiségeivel, mint Voltaire és Diderot. Büntetőjogi főműve 1764-ben jelent meg (magyarul: A bűnökről és büntetésekről), ami tanulmány a börtönviszonyokról. Követelte, hogy csak törvények állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekménynek. A büntetés célja szerinte az, hogy visszatartsa a bűnelkövetőt újabb bűncselekmények elkövetésétől. Egyúttal a büntetés generálprevenciós hatást is szolgált: a társadalom többi tagjára is visszatartó hatással van. Úgy vélte, az igazságos büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett bűncselekmény súlyának. Egyértelműen elvetette a halálbüntetést, ahogy a kegyetlen büntetéseket is. Munkájának eredményeként hódított tért egyre inkább a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. Közgazdászként a tőke működését és a munkamegosztás kérdéseit tanulmányozta. Írt egy könyvet a filozófia nyelvéről, valamint a stílustanról is.
Kiadói kartonborítóban. 197 mm.