kikiáltási ár: | 8 000 000 HUF |
Rákóczi Vay Ádám grófot munkácsi főkapitánnyá emeli. Bár talán nem is szorul különösebb magyarázatra, de a fejedelmi kancelláriánál szokatlanul gazdag díszítés és a pergamen mint hordozó egyaránt az ügy rendkívüli fontosságára utal. Az okirat két szempontból is kimagasló jelentőségű.
A kinevezett
Vay Ádám gróf a szabadságharc kezdetétől a fejedelem egyik legfőbb bizalmasa, számos fontos tisztség viselője volt. Mivel majd’ húsz évvel idősebb volt a fejedelemnél, Rákóczi szinte atyjaként tisztelte a korabeli források szerint. Nyilván az is fontos volt, hogy Vay már Thököly alatt is harcolt a császáriak ellen. 1703-tól udvari kapitány, később a jászok és kunok főkapitánya, majd ez a tisztség következett. Volt az Udvari Tanács elnöke, szenátor, de a marosvásárhelyi országgyűlésen még az Erdélyi Fejedelmi Tanácsba is beválasztották. Ahogyan Bercsényi a hadi ügyekben, ő a polgári közigazgatás terén volt a legbizalmasabb tanácsadó (nem véletlen, hogy mindketten követték Rákóczit a száműzetésbe). Gdanskban halt meg 1719-ben.
A cím
Munkács és uradalma mindig központi szerepet játszott a Rákócziak életében. Már a XVII. század elején jogot formáltak rá (Rákóczi Zsigmond révén), de végleg csak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem idején jutottak birtokába. A gyermek Rákóczi meghatározó élménye lehetett az itt töltött két év, ami alatt édesanyja, Zrínyi Ilona hősiesen védte az erősséget a császári csapatok ellen. A vár feladása után a császáriak jelentősen megerődítették, így hosszú ostrom után került csak kuruc kézre 1704. február 16-án. Távol az osztrák örökös tartományoktól kvázi főváros lett, a fejedelem sokszor időzött itt (még pénzverde is működött benne). Nem csoda, hogy a főkapitányi cím talán leghívebb követőjét illette. Bátran kijelenthető, hogy ebből az időszakból a legvadabb fantáziával is nehéz lenne ennél érdekesebb-fontosabb témát találni. Mindennek fényében mi árverésünk egyik zászlóshajójaként tekintünk erre a kortörténeti dokumentumra.
Pergamenoklevél, papírfelzetes viaszpecséttel. Rákóczi mellett Pápai János, a fejedelem titkára, a kancellária igazgatója is kézjegyével látta el.
Kelt: Miskolc, 1704. III. 1.
Védett kulturális tárgy.
aukciósház | Hereditas Antikvárium |
aukció dátuma | 2025.10.03. 22:00 |
aukció címe | 17. árverés – Miscellanea ex libris Borda Lajos |
aukció kiállítás ideje | 2025. szeptember 22 - október 2. | hétköznap 11.00 - 17.00 óráig |
aukció elérhetőségek | +36 30 442 1386 | info@hereditasantikvarium.hu | www.hereditasantikvarium.hu |
aukció linkje | https://axioart.com/aukcio/2025-10-03/17-konyvarveres-hereditas |
Rákóczi Vay Ádám grófot munkácsi főkapitánnyá emeli. Bár talán nem is szorul különösebb magyarázatra, de a fejedelmi kancelláriánál szokatlanul gazdag díszítés és a pergamen mint hordozó egyaránt az ügy rendkívüli fontosságára utal. Az okirat két szempontból is kimagasló jelentőségű.
A kinevezett
Vay Ádám gróf a szabadságharc kezdetétől a fejedelem egyik legfőbb bizalmasa, számos fontos tisztség viselője volt. Mivel majd’ húsz évvel idősebb volt a fejedelemnél, Rákóczi szinte atyjaként tisztelte a korabeli források szerint. Nyilván az is fontos volt, hogy Vay már Thököly alatt is harcolt a császáriak ellen. 1703-tól udvari kapitány, később a jászok és kunok főkapitánya, majd ez a tisztség következett. Volt az Udvari Tanács elnöke, szenátor, de a marosvásárhelyi országgyűlésen még az Erdélyi Fejedelmi Tanácsba is beválasztották. Ahogyan Bercsényi a hadi ügyekben, ő a polgári közigazgatás terén volt a legbizalmasabb tanácsadó (nem véletlen, hogy mindketten követték Rákóczit a száműzetésbe). Gdanskban halt meg 1719-ben.
A cím
Munkács és uradalma mindig központi szerepet játszott a Rákócziak életében. Már a XVII. század elején jogot formáltak rá (Rákóczi Zsigmond révén), de végleg csak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem idején jutottak birtokába. A gyermek Rákóczi meghatározó élménye lehetett az itt töltött két év, ami alatt édesanyja, Zrínyi Ilona hősiesen védte az erősséget a császári csapatok ellen. A vár feladása után a császáriak jelentősen megerődítették, így hosszú ostrom után került csak kuruc kézre 1704. február 16-án. Távol az osztrák örökös tartományoktól kvázi főváros lett, a fejedelem sokszor időzött itt (még pénzverde is működött benne). Nem csoda, hogy a főkapitányi cím talán leghívebb követőjét illette. Bátran kijelenthető, hogy ebből az időszakból a legvadabb fantáziával is nehéz lenne ennél érdekesebb-fontosabb témát találni. Mindennek fényében mi árverésünk egyik zászlóshajójaként tekintünk erre a kortörténeti dokumentumra.
Pergamenoklevél, papírfelzetes viaszpecséttel. Rákóczi mellett Pápai János, a fejedelem titkára, a kancellária igazgatója is kézjegyével látta el.
Kelt: Miskolc, 1704. III. 1.
Védett kulturális tárgy.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Ha az „AJÁNLATOT ADOK” gombra kattint, konkrét összegű vételiajánlatot adhat a tárgyra, amelyet meg szeretne vásárolni. Ha az eladó elfogadja az ajánlatát, megvásárolhatja a tárgyat. Az online vásárláskor megfizetett közvetítői jutalék a vételár részét képezi, így Ön az eladónak a vételár közvetítői jutalékkal csökkentett összegét fogja megfizetni a tétel átvételekor.