2025. Sep. 26., Friday
Katalogpräsentation

Studio Antikvárium
25. Bücherauktion

04-12-2008 17:00

 
65.
tétel

Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …

Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …

an Dr. J. Spaeth, Professor der Gerburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. [Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs. k....

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

65. Artikel
Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …
an Dr. J. Spaeth, Professor der Gerburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. [Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs. k. József Akadémián, és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz, a szülészet tanárához Würtzburgban.]

Pest, 1861. Gustav Emich. 21 + [3] p. Első kiadás.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818–1865) orvos, egyetemi tanár, a magyar orvostudomány legjelentősebb alakja, a gyermekágyi láz kórtanának tisztázója. Orvosi oklevelét 1844-ben szerezte meg a bécsi egyetem orvosi karán. Tanulmányai befejezése után Bécsben Karl Rokitanszky híres bonctani intézetében dolgozott, itt sajátította el az ún. „kórbonctani elvet”: a betegségek kórtanát a boncasztalnál is ellenőrizni kell. 1846-től Klein szülészeti osztályára került, ahol a bábaképzés és a medikusok gyakorlata is zajlott. Ezen az osztályon minden elhunyt beteg felboncolására sor került, a boncolást általában a kezelő orvos végezte, amiben többnyire a medikusok is segédkeztek. Ezen az osztályon igen magas volt a gyermekágyi lázban elhunytak száma. 1847-ben Semmelweis velencei útja után hazatérve értesült barátjának, Kolletschka tanárnak hirtelen haláláról, aki egy boncolásnál kapott sérülés miatt vérmérgezésben halt meg. Kolletschka boncjegyzőkönyvét és a gyermekágyi lázban elhunytak kórképét összehasonlítva, felismerte, hogy egy és ugyanazon vérmérgezéses kórképben hunytak el. Megállapította, hogy a gyermekágyi láz kórképe nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye, mint a sérüléseket követő vérmérgezés. A fertőzést „bomlott szerves állati anyag” okozza, amit gennyesedéses, daganatos, hullákból eredő részecskék okoznak azzal, hogy tisztátalan kézzel beviszik a frissen szült anyába, műszerrel, kézzel, kötőanyaggal, ágyneművel stb. A fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, így Semmelweis elrendelte az orvosok és a medikusok állandó klóros vízzel történő kézmosását, az ágyneműk, a műszerek klóros fertőtlenítését. Felismerését kortársainak egy része elismerte, mások – elsősorban a szülészek – elutasították, mivel felfogásuk szerint a gyermekágyi láz levegővel terjedő fertőző betegség. Semmelweis megfigyeléseit statisztikai adatokkal is bizonyította, hiszen osztályán a klórmeszes víz alkalmazása után a gyermekágyi láz megszűnt. Barátai: Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor és mások ösztönzésére Semmelweis előbb 1858-ban, az Orvosi Hetilapban közölte folytatásokban elméletét, majd 1861-ben német nyelvű könyvben (Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers) is összegezte megállapításait, mellyel komoly szakmai vitát indított el a hazai és külföldi orvostársadalomban. A műre adott reagálásokra válaszolva írta meg aukciónkon szereplő híres nyílt levelét. Orvosi felfedezéseinek igazát valójában a mikrobiológia felfedezései igazolták, méltán nevezték őt „az anyák megmentőjének”, aki egy régebbi orvosi iskola ismeretei és saját tapasztalatai alapján jutott el olyan következtetésre, amellyel a sebészet aszeptikus elvének előfutára lett. (Forrás: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon).
Győry 123. old. Waller 8833. Hirsch–H. V, 222.
Fűzve, kiadói borítóban, szélső margóján apró folt. Szép példány.