Studio Antikvárium

25. Book Auction

Italia, Anglia, Germania, Polonia, viciniq[ue]; locis (á nundinis Francofordiensibus) ab anno 1588(–1608) (usque ad annum) 1594(–1609). gestarum, nuncii Tomus Primus(–Septimus). […] Auctore D. M. Iansonio Doccomensi Frisio (á Gaspare Lorchano; M. Gotardo Arthus Dantiscano). [1–7. rész, hat kötetbe kötve]. ).

[Köln] Coloniae Agrippinae – [Frankfurt] Francofurti, 1596–1609. Apud Godefridum Kempensem – Sumptibus Guilielmi Lutzenkirchij – Sumptibus Sigismundi Latomi. [36] + 631 [helyesen 653] p.; [16] + 432 p.; [12] + 468 + 86 [helyesen 85] + [1] p.; [8] + 472 p.; 183 + [5] + [8] + 164 + [4] p. + 3 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [16] + 248 [helyesen 246] + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [8] + 84 [helyesen 184] p. + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép); [8] + 208 + [6] + [8] + 184 p. + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [8] + 228 + [4] p. + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [8] + 115 + [5] p. + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép); [8] + 224 + [6] p. + 2 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [8] + 152 p. + 1 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép) + [8] + 152 + [8] + 152 p. + 1 mell. (kihajtható, rézmetszetű látkép).
Vegyes kiadás, az első négy kötetet Kölnben, míg az 5–7. kötetet Frankfurtban nyomtatták. Az utolsó három kötet mindegyike négy-négy részből áll. A címlapokon fametszetű nyomdászjelvény.
A XVI–XVII. század fordulóján párhuzamosan két Mercurius Gallobelgicus című folyóirat is napvilágot látott, mindkettő jelentős magyar vonatkozású anyagot tartalmaz.
Az egyik Kölnben jelent meg, 1592-től kezdve, Gottfried von Kempen kiadásában. Ez volt az első, rendszeresen megjelenő, hírközlő kiadvány, amelyet könyvvásárokon terjesztettek. Kötetei négy könyvre osztva, több éves áttekintéssel folyamatosan, 1626-ig tudósítanak az eseményekről. A 2. kötettől összeállítójuk Michael von Isselt volt, aki munkáit általában D. M. Jansonius álnéven jegyezte. A negyedik kötet szerkesztője, a hasonló magyar vonatkozású krónikáiról ismert Gaspar Ens volt, aki itt a Gaspar Lorchanus álnevet használta.
1604-től kezdve, Frankfurtban ugyanilyen címmel indult a másik sorozat. Ennek kiadója Sigmund Latomus volt, akitől ez az eljárás nem volt idegen, szintén ő jelentette meg a kölni, Kempen kiadású „Historia relatio” legkomolyabb ellenlábasát ugyanazon a címen, Jacobus Francus szerkesztésében. A frankfurti folyóiratot Gotardus Arthus Dantiscanus állította össze, akinek a magyar események iránti érdeklődését egyéb művei is bizonyítják. Ez a folyóirat, nyilván a másolni kívánt kölni sorozatot szem előtt tartva, az V. kötettel indult, első négy kötet címén egy, az 1555. év eseményeivel kezdődő összefoglalást adtak ki.
A két folyóirat tematikája, szerkezete, jellegzetességei megegyeznek. Példányunk kötetei vegyesen a két sorozatból származnak: az 1–4. kötet a kölni, míg az 5–7. kötet a frankfurti folyóiratból. Együttesen – az első kötet visszatekintésével együtt – 1588-tól 1609-ig tekintik át az európai eseményeket.
Mindkét, a korabeli publicisztikát és történetírást elegyítő kiadvány kiemelten foglakozik a magyarországi eseményekkel. Elsősorban a törököktől való félelem miatt, a nyugati olvasó érdeklődésére is számot tartó tizenöt éves háború politikai és hadi eseményeit regisztrálták, de szó esik természeti csapásokról, csodás esetekről, „kulturális hírekről” is.

Sorozatunk első darabja visszamenőleg, 1588-tól 1594 márciusáig ismerteti az eseményeket. Mivel az egyes kötetek tartalma több év múltán is érdekes volt, gyakran újra kiadták azokat. E kötet első alkalommal 1592-ben jelent meg, következő kiadásai az aktuális hírekkel bővítve láttak napvilágot, 1598-ban immár harmadik alkalommal.
Latomus e folyóiratba is beillesztette a Jacobus Francus-féle vásári tudósítások illusztrációit. Ezek között az 5. kötetben két magyar vonatkozású található, amelyek a császári csapatok török felett aratott győzelmeiről számolnak be. A képek történeti hátteréről, és a rajtuk látható eseményekről alaposan beszámol a folyóirat. A császári csapatok fővezérének, Hermann Russwurmnak vezetésével a Buda felszabadítására induló sereg Pest alatt és a Csepel-sziget északi csúcsán vert tábort. A törökök, hogy ezt megsemmisítsék, lejjebb átkeltek a szigetre, de a császáriak súlyos vereséget mértek rájuk. Az időközben élelemmel és lőszerrel megerősített Buda ostromába Russwurm végül mégsem fogott bele, hogy azonban legalább valami eredményt tudjon az uralkodónak felmutatni, november elején háromnapi ostrom után bevette Hatvan várát.
A tizenöt éves háború számos, aprólékosan ismertetett hadi eseménye mellett sok szó esik az erdélyi történésekről, Báthory Zsigmond, és a török segítséggel rövid ideig fejedelemmé lett Székely Mózes tetteiről, Basta uralmáról, erdélyi diplomáciai eseményekről, országgyűlésekről, stb. A politikai híreken kívül olvasni lehet a különböző helyeken támadt éhínségekről, az 1594-es felső-magyarországi árvízről, az 1603-ban Váradon történt földrengésről, a következő évi pozsonyi tűzvészről, a minden bizonnyal Szatmáron világra jött hétfejű tehénről és emberfejű bárányról.
A kötetek jelentősége abban áll, hogy amint hivatkozások, könyvtárkatalógusok is bizonyítják, a Mercurius Gallobelgicus mind Magyarországon, mind Nyugat-Európában, és nemcsak a német nyelvterületen volt elterjedt – híranyaga jelentősen befolyásolta az európai közvéleményt. Napjainkra a sorozat minden kötete ritkaságnak számít, különösen a metszeteket is tartalmazó kötetek. A metszetek – néhány apróbb módosítást kivéve – megegyeznek a frankfurti vásári tudósításokban találhatókkal, metszőjük is egy személy: Georg Keller. A számos variáns miatt a kötetek kollacionálása rendkívül nehéz, szinte lehetetlen feladat. Feltehetően hiányzik példányunk ötödik kötetének első és negyedik részéből három-három melléklet, a harmadik részben viszont eggyel több található. A hatodik kötet első részéből is – feltehetően – hiányzik három, a negyedikből két melléklet; a hetedik kötet második részéből egy, a harmadikból két melléklet. A magyar látképeken kívül tartalmazza még A La Manche csatorna (háttérben London látképe), Brugge, Gibraltár, Oostende, Sluys, Velence, Wachtendonk és más városok látképeit vagy alaprajzát, valamint tartalmaz egy angliai nyilvános kivégzést ábrázoló metszetet is.

Szalai, Hatvan 1604/1.; Szalai, Csepel 1604/1. VD 16, I 605.; I 604.; I 603. VD17 23:640557W.; VD17 1:069921L; VD17 1:069923A; VD17 1:069931S; VD17 1:069951E; VD17 12:658425U; VD17 3:312998U; VD17 3:313000E; VD17 3:313002V; VD17 3:313004L; VD17 3:313006A; VD17 3:313008R; VD17 3:313010M.

Egységes, korabeli, gerincén feliratozott pergamenkötésben, festett lapszélekkel. Az első kötéstáblákon benyomott „GVDL” monogram, és 1611-es évszám. Nagyon szép állapotú, páratlanul ritka sorozat.