2025. szept. 19., péntek
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
29. könyvárverés

2013. 11. 28. csütörtök 17:00

 
343.
tétel

Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.

Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.

Egy 270x210 mm-es levél, egy beírt oldal. Az 1963 körül keletkezett, 34 összefüggő sorból álló szerelmes verset – mint az a költemény ideiglenes címéből és ajánlásából is kiderül – a költő akkori kedvesének, a nála 25 évvel...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

343. tétel
Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.
Egy 270x210 mm-es levél, egy beírt oldal.
Az 1963 körül keletkezett, 34 összefüggő sorból álló szerelmes verset – mint az a költemény ideiglenes címéből és ajánlásából is kiderül – a költő akkori kedvesének, a nála 25 évvel fiatalabb Koszó Máriának írta. Később megváltoztatott és véglegesített címén (Vers a lehetről és a nem lehetről) nyomtatásban először az Új Írás 1965. évi 7. számának 74. oldalán, majd a „Fölforrt az ég” (Budapest, 1967. Magvető) című verseskötet 46–47. oldalán, az 1963–1964. évben keletkezett versek között jelent meg. A kézirat szövege néhány helyen jelentősen eltér a nyomtatásban megjelenttől: a 29. sor szövege: „És volt egy hét és voltak reggelek” nyomtatásban „a vén remény…és voltak reggelek”; valamint a vers utolsó két sora: „Nyí a csikasz, vonítja: Nem lehet! / a jeges égbolt is belé reped.” nyomtatásban „Úgy szól a szó, mint az emlékezet – / hát nincs szavam több és nem is lehet.”
Prov.: Koszó Mária hagyatéka.