2025. Sep. 10., Wednesday
Catalogue presentation

Studio Antikvárium
29th book auction

28-11-2013 17:00

 
343.
tétel

Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.

Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.

Egy 270x210 mm-es levél, egy beírt oldal. Az 1963 körül keletkezett, 34 összefüggő sorból álló szerelmes verset – mint az a költemény ideiglenes címéből és ajánlásából is kiderül – a költő akkori kedvesének, a nála 25 évvel...

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

343. item
Zelk Zoltán (1906–1981) költő, író „Marinak. Címe még nincs, de most, hogy Neked adom, a címe is ez legyen: Marinak” [Vers a lehetről és a nem lehetről] című versének saját kézzel, tintával írt, aláírt kézirata.
Egy 270x210 mm-es levél, egy beírt oldal.
Az 1963 körül keletkezett, 34 összefüggő sorból álló szerelmes verset – mint az a költemény ideiglenes címéből és ajánlásából is kiderül – a költő akkori kedvesének, a nála 25 évvel fiatalabb Koszó Máriának írta. Később megváltoztatott és véglegesített címén (Vers a lehetről és a nem lehetről) nyomtatásban először az Új Írás 1965. évi 7. számának 74. oldalán, majd a „Fölforrt az ég” (Budapest, 1967. Magvető) című verseskötet 46–47. oldalán, az 1963–1964. évben keletkezett versek között jelent meg. A kézirat szövege néhány helyen jelentősen eltér a nyomtatásban megjelenttől: a 29. sor szövege: „És volt egy hét és voltak reggelek” nyomtatásban „a vén remény…és voltak reggelek”; valamint a vers utolsó két sora: „Nyí a csikasz, vonítja: Nem lehet! / a jeges égbolt is belé reped.” nyomtatásban „Úgy szól a szó, mint az emlékezet – / hát nincs szavam több és nem is lehet.”
Prov.: Koszó Mária hagyatéka.