| Auktionhaus |
Központi Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
105. Bücherauktion |
| Datum der Ausstattung |
2007. november 19 - 29., hétköznap 10-18.00 óráig |
| Erreichbarkeit der Auktion |
(00 361) 317-3514 | aukcio@kozpontiantikvarium.hu | www.kozpontiantikvarium.hu |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2007-11-30/105-konyvarveres |
47. Artikel
Tóth Árpád (1886-1928) költő, műfordító „Az öröm illan” című versének autográfja.
Ez a költő egyik legismertebb – egyben harmadik, 1921-ben megjelent kötetének címadó – verse. A szövegben számos kihúzással és – részben tintás, részben ceruzás – javításokkal. A kritikai kiadás a nyomtatásban megjelent mellett egy korai, attól teljesen eltérő változatot, valamint egy majdnem végleges verziót is ismer. Ezek alapján úgy tűnik, hosszú folyamat eredményeként alakult ki a végleges szöveg. Ennek egyik utolsó állomása lehetett a mi darabunk, hiszen a javítások nyomán már a ma is ismert vers bontakozik ki (néhány jelentéktelen módosulástól eltekintve, pl. gyenge helyett gyönge, stb). A sok kisebb-nagyobb eltérés mellett néhány sor többször is módosult: A harmadik szakasz utolsó sora először „Menekülő, halk, puha szárny” lett volna, majd „Füst közt vergődő, drága szárny”, végül „Füst közt vonagló gyönge [nyomtatásban gyenge] szárny” lett. A negyedik versszak utolsó sora (tintával kihúzva) „Kialvó csillagok ürén”, majd (ceruzával kihúzva) „Idegen világok ürén”, végül „A végtelen tér bús ürén” olvasható. Itt a ceruzás „bús” szó a tintával kihúzott „jég” kifejezésre íródott, de a végleges versbe végül ez utóbbi került be. Az ötödik szakasz harmadik sora először így végződik: „vidám és piros”, majd „dacos, piros”-ra módosul, végül majdnem az eredeti kerül bele: „vidám, piros”.
Árpád Tóth, poet. Autograph poem. 1 page.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
