Studio Antikvárium

37. könyvárverés

Paris, [1905–1907]. Librairie centrale d’Art et d’Architecture (Ancienne maison Morel), Ch. Eggimann, successeur (Impr. Motteroz et Martinet). 22 p. + [2] p. (üres levél) + [2] p. (feliratozott hártyapapír) + 80 (I–LXXX) t. (fényképek); [4] p. + 80 (LXXXI–CLX) t. (fényképek). Royal Folio (528x390 mm). Egyetlen kiadás.
A Louvre a világ egyik leglátogatottabb, legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma, ami nemcsak történelmi műemlék, hanem nemzeti szimbólum is. Története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor is 1190-ben az angol-normann támadások ellen Fülöp Ágost király egy erődítményt építtetett a városfal megerősítése érdekében. A következő évszázadokban a francia uralkodók szinte kivétel nélkül építettek hozzá: 1364 és 1380 között V. Károly gót stílusban átépíttette az erődítményt. 1527-ben I. Ferenc ide helyezte át a székhelyét, s a művészetkedvelő uralkodó a királyi gyűjtemények megalapításával sem késlekedett. Uralkodása idején a Louvre tekintélyt parancsoló bástyáját lebontották, hogy helyét egy reneszánsz épület foglalhassa el. Később Medici Katalin kibővíttette és székhelyéül választotta, IV. Henrik uralkodása idején az épület pedig a Nagy Galériával bővült, amely napjainkig is összeköti a Louvre-t a Tuileriák palotájával. A Louvre igazi fényét a Napkirály idejében érte el, amikor is a régi Louvre-hoz az új Louvre-t csatolta úgy, hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be. Miután 1682-ben XIV. Lajos székhelyét végleg Versailles-ba helyezte át, festők és szobrászok csapata költözött be az üresen maradt termekbe. A Francia Akadémia és testületei rendezkedtek be a királyi lakosztályokba, szalonokat szerveztek, kiállításokat rendeztek saját munkáikból, mely hagyomány több mint 120 évig fennmaradt. A múzeum 224 éve nyitotta meg kapuit, majd 1870-ben a Tuileriákkal összeolvadva Európa egyik legszebb és legjelentősebb palotájává vált. Az impozáns kötetet illusztráló fényképek (Chevojon et Dufour phot.) az épületegyüttes látképeit, homlokzatait és belső tereit mutatják be.
Egységes, korabeli, díszes, dúsan aranyozott, álbordás sötétzöld egészmaroquin mesterkötésben, felül aranyozott lapszélekkel. Rendkívül dekoratív, gyönyörű példány.