Központi Antikvárium

Könyv

Béchben, 1651. Kosmerovi Máte. 160 levél. 4°. Példányunkból hiányzik a címképmetszet. Első kiadás, mely a Szigeti veszedelmen kívül a költő 1651-ig írt minden lírai költeményét tartalmazza. Bár nem tekintette magát hivatásos költőnek ( az én professióm nem az poesis ), mégis a század irodalmának főalakja lett, mint ahogy kiemelkedő alakja volt a kor politikai életének és hadtörténetének. Az a gondosság, amely a kötet összeállításában, elrendezésében tisztán látható, valamint az egyszerre emblématikus és enigmatikus címadásból sugárzó költői önérzet ellentmondani látszik a fenti idézetnek, legalábbis árnyalja azt. A syrena ugyanis egyrészt a Serin név (Zrin) anagrammás kifejtése, másrészt a költői én metaforája (Zrínyi lírai példaképe, a nápolyi Marino ugyanis a Tirrén-tenger szirénájának nevezte magát), az Adriai tenger pedig a Zrínyi-birtok és Magyarország határa. Zrínyit főleg epikus költészete okán ismerjük, de a cím mintha költészetének lírikus oldalát helyezné előtérbe. Valószínűleg kis példányszámban jelent meg, hiszen nem sokkal megjelenése után már a XVII. században másolni kezdték, s egészen a XIX. századig készültek kéziratos másolatai. Az editio princeps alapjául szolgáló nyomdai kézirat sajnos nem maradt fenn, az a kézirat pedig, mely a költő javításait, módosításait tartalmazza, s mely egyedülálló nemzeti kincs a horvátok számára is, a Zágrábban őrzött kézirat gyakorlatilag mára már teljesen olvashatatlanná vált, így a bécsi kiadás tartalmazza a legkorábbi fennmaradt szövegünket. A bécsi editio princeps tekinthető tartalmi és esztétikai szempontból a szerző szerinti teljes, végleges változatnak, mely beosztásában és tartalmában több helyen eltér a kézirattól: hiányzik a kéziratból a Dedikáció, Az olvasónak szóló ajánlás és a Peroratio, ezen kívül több fontos szövegbeli elérés található. Zrínyi a kiadást gondosan előkészítette, és a nyomdában is nyomon követte a szöveget. A kompozíció tudatossága és a tipográfiai szempontból megtervezett versek azt mutatják, hogy Zrínyi már nem kéziratos terjesztésben gondolkodott. Minden lap szedéstükrét igyekezett ízlésesen betölteni a nyomda, de adódtak olyan oldalak, ahol üres hely maradt. Ezeket Zrínyi új strófákkal töltötte be, de ügyelve arra, hogy a beszámozott strófák rendjét ne borítsa fel, ha ugyanis ezeket összeadjuk, Szigetvár vívásának esztendejét, az 1566-os évszámot kapjuk eredményül. Amennyiben elengedhetetlen volt, hogy hozzáírjon korrektúra közben, nyomtatás előtt, vagy éppen közben strófákat, ezeket nem számozta be, és dőlt betűvel szedte. A magyar irodalomra gyakorolt hatása egyedülálló, a reformkorban egyenesen kultusza alakult ki. Sajátos verselése, formai újításai az átköltések egész divatját indították el: tudósok, katonák, papok, dilettánsok igyekeztek megjobbítani , simábbá tenni sorait, Ráday Gedeon hexamaterre és prózára próbálta átültetni. Ezen megkérdőjelezhető próbálkozások után Csokonai az eredeti szöveget szerette volna publikálni, de rendes szövegkiadásra Kazinczy Ferencig várni kellett, ő adta a Zrínyiász nevet is az eposznak. Nemcsak a magyar kultúrát gazdagította Zrínyi műve: horvát nyelvű kiadása (1660. Velence), melyet öcscse, Péter gondozott, a horvát irodalom klasszikusává tette. A második világháború óta nem szerepelt árverésen. Poss.: Az elülső kötéstábla belső oldalán Batthyány Károly herceg nagyméretű ex librisével. XVIII. századi, díszesen aranyozott bőrkötésben. A táblákat filétával nyomott, léniából és növényi ornamensekből álló sáv keretezi, mely mellé egyes bélyegzőkkel növényi díszsort aranyoztak. A sarkokban leveles, egymásba fonódó, indás bélyegzők lenyomata látható. A gerincet öt borda tagolja. A mezőket farkasfogas, léniás sávok között növényi ornamenseket ábrázoló bélyegzők aranyozott lenyomata díszíti. A második mezőben a szerző neve és a könyv címe olvasható. A kötet végébe üres leveleket kötöttek. Helyenként enyhén foltos, összességében tiszta, szép példány.