Studio Antikvárium

19. könyvárverés

Darauss, Neben allerley denckwürdigen Geschichten, und Händeln, Beschreibung, Belager- und Eroberung der Plätze, Feldschlachten, Scharmützeln, und andern Sachen, und was sich vom Anfang des Türcken-Kriegs, biss auff gegenwertige Zeit, daselbsten zugetragen; Auch zu sehen, was noch von diesem Königreich in der Christen- und was hergegen in der Türcken Händen, und Beherrschung ist. [.. .] Anietzo [.. .] heraussgegeben und verleget von Johann Beza.

[Lipcse] Leipzig, 1664. Johann Erich Hahn für Christian Kirchner. 2 t. (rézmetszetű díszcímlap + címkép) + [18] + 506 + [27] p. + 38 t. (rézmetszetű látkép, ebből 10 kihajtható).

Martin Zeiller protestáns polihisztor, Ulmban működött, mint a német iskolák felügyelője és cenzor. A század egyik legnépszerűbb szerzője, legfőképp útleírások, földrajzi-politikai országismertetők fűződnek nevéhez, Merian híres Topographia Germaniae című munkájának szövegét is ő készítette. Magyarországról szóló leírása első alkalommal 1646-ban jelent meg. Az ország általános áttekintése után ábécérendben sorra veszi a fontosabb várakat, városokat: leírást ad róluk, elmondja történetüket, bemutatja az ott élt jelentős személyeket. 1660-ban bővítette munkáját, minden bizonnyal ehhez készültek a metszetek és a díszcímlap. E harmadik kiadásának, az újabb események leírásával alaposan kiegészített szövegét Johann Beza gondozta. Szinte minden jelentősebb magyar városhoz, erődített helyhez (összesen 38 táblán) rézmetszetes illusztráció járul (Eger, Nagykanizsa, Kassa, Komárom, Fülek, Pécs, Gyula, Esztergom, Hatvan, Nyitra, Nógrád, Buda, Óbuda, Várpalota, Pápa, Pozsony, Győr, Szigetvár, Sziszék, Szikszó, Szolnok, Tata, Temesvár, Tokaj, Visegrád, Érsekújvár, Vác, Nagyvárad, Belgrád, Székesfehérvár, Veszprém, Új-Zrínyivár, Káló, Pannonhalma, Szarvas, Törökszentmiklós, Szabács, Zsámbék). Apponyi véleménye szerint a metszeteket is Beza készítette. Buda és Óbuda ábrázolásai mindenesetre az 1606-ban, az Ungarische Chronicában megjelent Wilhelm Dilich-féle látképek másolatai. A rézmetszetes díszcímlapon egy török, egy magyar vitéz, valamint a magyar korona és a címer ábrázolása látható. A kötet elején található portré Baksay Márk kapitányt mutatja Martin Schödel Disquisitio Historico-Politica (Strassburg, 1629) című műve alapján. A törökök ellen harcoló magyar kapitány jobb szemén lándzsa hatol be, hegye tarkóján jön ki, szeméből és nyakából vér folyik. A kép alatti szöveg tartalmazza az illusztráció történetét: a harcban megsérült kapitány súlyos sebe ellenére még sokáig tovább folytatta a harcot. Apponyi 892. Rózsa 63.a (43 a), 95.a (68a). Nebehay-W. 1192. VD 17 23:25373IF. STC Z 70. Korabeli pergamenkötésben, apró sérülésekkel. Enyhén foltos, de összességében rendes példány, ritka könyv.