Studio Antikvárium

19th Book auction

Eiusdem oratio protreptica, in amorem Germaniae, cum praesentis operis excusatione, ad illustriss. Principis Palatini Electoris Cancellarium Florentium de Pheningen, utriusq(ue) censure Doctorem. Urbis Norinbergae descriptio, Conrado Celte enarratore.

(Hagenau, 1518. Thomas Anshelm pro Johann Koberger, Nürnberg). [6] + 221 [helyesen 231] + [29] levél + 7 t. (kihajtható, fametszetű családfa). Folio. Első kiadás. A táblákon kívül lapszámozáson belül tartalmaz még 8 egész oldalas és 10 szövegközti fametszetű genealógiai ábrát is. Az utolsó levélen nagyon szép, nagy méretű, fametszetű nyomdászjelvény.

Németország őstörténete, magyar vonatkozásokkal. Irenicus Francus (Franz Friedlieb, 1494/95-1553) német humanista, Melanchton barátja volt. 1517-ben került Heidelbergbe, ahol jeles humanisták társaságában mozgott, Luther előadásait hallgatta. Itt született ifjúkori munkája, amely Németország és ehhez kapcsolódva Európa korai történetének összefoglalása, a latin nyelvű történetírás jelentős darabja. A kötet azon kortárs művek sorába illeszkedik, amelyek a humanizmus és a reneszánsz itáliai túlsúlyától elbizonytalanodott nemzeti érzést igyekeztek helyre állítani, a barbárság vádját megcáfolni, Tacitus Germániájának leírását a jelen viszonyokkal összevetni. Felfogására jellemző, hogy a német nép eredetét egyszer a Skandináv félszigetről származó gótokra, később, pedig egészen Noéra vezeti vissza. Elméleteit számos látványos leszármazási táblával illusztrálja. Munkája tulajdonképpen Németország leírása történeti alapon. Nürnberg város ismertetését Celtes (Konrad Celtis, 1459-1508), az első közép-európai irodalmi társaság, a bécsi, budai és cseh humanistákat összefogó Sodalitas Litteraria Danubiana (Dunai Tudós Társaság) megszervezője és elnöke készítette. Irenicus néhány helyen Magyarországot is említi, bár némileg becsmérlő módon: a magyarok királyait inkább a német uralkodók közé sorolná, hisz királyságukat jobbára a császártól szerezték, és bár nyelvük különbözik, szinte mindig a németekkel kötöttek szövetséget (házasságot). Tagadja a magyaroknak a hunoktól való származását, azokat ugyanis germán népnek tekinti. Magyar vonatkozású részei miatt a kiadványt Apponyi Sándor is megszerezte könyvtára számára. Apponyi 2530. STC 431. Adams I 164. VD 16 F 2815. Ritter 1248. Knaake II, 996. Lentner 9411. Pfeiffer 32483. Benzing, Hagenau 49, 27. Korabeli, három bordára fűzött, gerincén enyhén sérült pergamenkötésben. Jó példány, ritka könyv.