Studio Antikvárium

41. könyvárverés

Latin nyelvű, pergamenre írt oklevél, mérete: 131x422 mm. Kelt: 1774. február 17. Kiadva: Rómában, a Santa Maria Maggiore székesegyházban, a pápai halászgyűrű oltalma alatt. „Krisztus minden hívének, aki jelen levelet megtekintik, üdvözletünket és apostoli áldásunkat küldjük.”
XIV. Kelemen pápa (1705–1774) a 249. római pápa, 1769-től haláláig. 1773. augusztus 16-án feloszlatta a jezsuita rendet az abszolutizmusra törekvő európai uralkodók követelésére.
A levél előírta a híveknek, hogy Szent Bertalan napján, vesperástól (esti ima) naplementéig a kötelesek a templomot illendően meglátogatni, és ott a keresztények közötti ellenségeskedésnek az egyetértéssel történő megszüntetése érdekében, az Egyház anyjának kegyes felmagasztalása érdekében imádkozni az Istenhez. A bűnök Istenben megbocsátást nyernek. Kiemeli, hogy az oltárnak tartós, időtálló anyagból kell készülnie. Az oklevélen a településnevet kitörölték, ezért két templom jöhet szóba az egri egyházkerületben (utóbbi a valószínűbb):
1. A gyöngyöspüspöki templom, ami a mai Gyöngyös-alsóvárosi templom egyik filiája. Ez az Eszterházy uradalom egyik központja ekkor, és Eszterházy valóban 1767 és 1773 között restauráltatta. Ennek azonban nem Szent Bertalan a védőszentje.
2. A mai Gyöngyös-felsővárosi templom. Ennek a védőszentje valóban Szent Bertalan. Ennek az északi tornyai készültek el 1772–73-ban, illetve 1773-ban festette meg főoltárképét Krannowetter Gábor. Az oltárok egyike és a szószék XVIII. századi. Az oltárra van utalás a szövegben.
A szöveg alján: jelen, általunk tiszteletben tartott apostoli levelet átvettük, azt Krisztus hűséges híveinek kihirdetni rendeljük a mi törvényes méltóságunk erejénél fogva. Kiadva a mi birtokunkon, [Gyöngyös]Püspökiben, 1774. március 9-én. A szöveg alján gróf Eszterházy Károly egri püspök saját kezű aláírásával. Gyöngyöspüspöki az Eszterházy-birtok egyik kerületének központja volt.
Gróf galántai Eszterházy Károly (1725–1799) papi pályáját Pápán kezdte, ahol ő építtette a Nagytemplomot és a városi kórházat.1759-ben Mária Terézia váci püspökké nevezte ki. Az egri püspöki széket 1762. június 29-én foglalta el. A posztot haláláig töltötte be, emellett pedig Heves vármegye örökös főispánja is volt. 32 évig tartó egri tevékenysége alatt negyvennél is több templomot részint újból emelt, részint pedig helyreállíttatott.
Jó állapotú, félbehajtott lap, hátoldalán latin nyelvű megjegyzésekkel és vörös viaszpecsét nyomával.