2025. okt. 25., szombat
Katalógus bemutatás

Honterus Antikvárium és Aukciósház
69. aukció

2007. 03. 30. péntek 17:00

 
525.
tétel

WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.

WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.

A címlap díszes fametszetű keretben, a második levélen gyönyörű egész oldalas fametszet. A negyedik levél verzóján egész oldalas, fametszetű, koronás címer kétfejű sassal, az utolsó levél hátoldalán nagyméretű, dekoratív...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

525. tétel
WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.
A címlap díszes fametszetű keretben, a második levélen gyönyörű egész oldalas fametszet. A negyedik levél verzóján egész oldalas, fametszetű, koronás címer kétfejű sassal, az utolsó levél hátoldalán nagyméretű, dekoratív nyomdászjelvény. Igen érdekes és ritka judaika, a korai bécsi nyomdászat becses darabja. A nyomdász személye révén hazai vonatkozással is bír. Paulus Weidner (1525k–1585) zsidó származású orvosnak, a bécsi egyetem rektorának első munkája. Weidner Udinében született Asher Judah benn Nathan Ashkenazi néven. Hosszas vívódás után 1558-ban, Bécsben keresztelkedett meg. Ezt követően keletkezett e munkája, amelyben a keresztény hit fő pontjainak sorbavételévei és zsidó hittételekkel való összekapcsolásukkal zsidó társait kívánta a kereszténység igazságáról meggyőzni. Könyvében bizonyságát adja a héber és keresztény forrásokban való alapos jártasságának. Weidner Padovában folytatott orvosi tanulmányokat. Megbecsültségét mutatja, hogy ezt követően orvosként Karinthiába hívták, annak ellenére, hogy a tartomány tiltotta a zsidók letelepedését. Megkeresztelkedése után I. Ferdinánd támogatását élvezte, hatszor választották a bécsi egyetem orvosi karának dékánjává és háromszor az intézmény rektorává. A nyomtatvány hazai könyvészeti vonatkozása, hogy egyik legkorábbi nyomdászunk sajtója alól került ki. Hoffhalter Rafael lengyel nemesi családban született Skrzetusky néven. 1549-ben már Zürichben tartózkodott, neve ekkor már Hoffhalter volt. Két évvel később, mint betűöntőt és mintakészítőt vették fel a polgárok névsorába, majd Bécsbe költözött, ahol 1556-ban privilégiumot kapott könyvnyomtatásra, mintakészítésre, papír- és könyvkereskedésre. 1563-ig tartó bécsi működése alatt igényes, a könyv művészi külsejét szem előtt tartó nyomdatulajdonosnak bizonyult. Bár maga is értett a fametszéshez, nyomtatványainak illusztrálásához neves bécsi művészeket foglalkoztatott. A haláltáncot és ószövetségi jeleneteket ábrázoló iniciáléit (ez utóbbit használja ebben a kiadványban is) Holbeinmetszetek nyomán készítette. Hoffhalter már bécsi tartózkodása idején is több magyar nyelvű könyvet, kalendáriumot nyomtatott. Nála tanulhatta a mesterséget Huszár Gál, és feltehetően Bornemisza Péter is. Huszár tőle vásárolta a nyomda felszerelést, amelylyel később a debreceni tipográfiát is alapította. Hoffhalter, feltehetően protestáns vallása miatt Bécsből távozni kényszerült. Neve 1565-től Debrecenben bukkan fel, de mint fametsző már két évvel korábban is részt vett a műhely működésében. Sikerült magával hoznia jól felszerelt bécsi nyomdájának jelentős részét. Ugyanebben az évben már el is hagyta Debrecent és Váradra költözött. 1667-től pedig – János Zsigmond fejedelem hívására – Gyulafehérvár első nyomdászaként működött. Itt főleg Dávid Ferenc unitárius vitairatait adta ki, itt is halt meg 1568-ban. Munkáját több Magyarországi települést bejárván hamarosan fia folytatta tovább. Korabeli, bordázott gerincű, vaknyomásos egészbőr kötésben, a gerincre ragasztott korabeli, feliratozott papír címkével. A kötésen kisebb sérülések, a gerincen szúrágás nyomai, a kötést záró szövetszalagok hiányoznak.