2025. Oct. 25., Saturday
Katalogpräsentation

Honterus Antiquaritat
Bücher

30-03-2007 17:00

 
525.
tétel

WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.

WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.

A címlap díszes fametszetű keretben, a második levélen gyönyörű egész oldalas fametszet. A negyedik levél verzóján egész oldalas, fametszetű, koronás címer kétfejű sassal, az utolsó levél hátoldalán nagyméretű, dekoratív...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung
525. Artikel
WEIDNER, PAUL Loca Praecipua Fidei Christianae, collecta, & explicata a --. Viennae Austriae [Bécs], 1559. Raphael Hofhalter. [8] lev. + 411 p. + [9] lev.
A címlap díszes fametszetű keretben, a második levélen gyönyörű egész oldalas fametszet. A negyedik levél verzóján egész oldalas, fametszetű, koronás címer kétfejű sassal, az utolsó levél hátoldalán nagyméretű, dekoratív nyomdászjelvény. Igen érdekes és ritka judaika, a korai bécsi nyomdászat becses darabja. A nyomdász személye révén hazai vonatkozással is bír. Paulus Weidner (1525k–1585) zsidó származású orvosnak, a bécsi egyetem rektorának első munkája. Weidner Udinében született Asher Judah benn Nathan Ashkenazi néven. Hosszas vívódás után 1558-ban, Bécsben keresztelkedett meg. Ezt követően keletkezett e munkája, amelyben a keresztény hit fő pontjainak sorbavételévei és zsidó hittételekkel való összekapcsolásukkal zsidó társait kívánta a kereszténység igazságáról meggyőzni. Könyvében bizonyságát adja a héber és keresztény forrásokban való alapos jártasságának. Weidner Padovában folytatott orvosi tanulmányokat. Megbecsültségét mutatja, hogy ezt követően orvosként Karinthiába hívták, annak ellenére, hogy a tartomány tiltotta a zsidók letelepedését. Megkeresztelkedése után I. Ferdinánd támogatását élvezte, hatszor választották a bécsi egyetem orvosi karának dékánjává és háromszor az intézmény rektorává. A nyomtatvány hazai könyvészeti vonatkozása, hogy egyik legkorábbi nyomdászunk sajtója alól került ki. Hoffhalter Rafael lengyel nemesi családban született Skrzetusky néven. 1549-ben már Zürichben tartózkodott, neve ekkor már Hoffhalter volt. Két évvel később, mint betűöntőt és mintakészítőt vették fel a polgárok névsorába, majd Bécsbe költözött, ahol 1556-ban privilégiumot kapott könyvnyomtatásra, mintakészítésre, papír- és könyvkereskedésre. 1563-ig tartó bécsi működése alatt igényes, a könyv művészi külsejét szem előtt tartó nyomdatulajdonosnak bizonyult. Bár maga is értett a fametszéshez, nyomtatványainak illusztrálásához neves bécsi művészeket foglalkoztatott. A haláltáncot és ószövetségi jeleneteket ábrázoló iniciáléit (ez utóbbit használja ebben a kiadványban is) Holbeinmetszetek nyomán készítette. Hoffhalter már bécsi tartózkodása idején is több magyar nyelvű könyvet, kalendáriumot nyomtatott. Nála tanulhatta a mesterséget Huszár Gál, és feltehetően Bornemisza Péter is. Huszár tőle vásárolta a nyomda felszerelést, amelylyel később a debreceni tipográfiát is alapította. Hoffhalter, feltehetően protestáns vallása miatt Bécsből távozni kényszerült. Neve 1565-től Debrecenben bukkan fel, de mint fametsző már két évvel korábban is részt vett a műhely működésében. Sikerült magával hoznia jól felszerelt bécsi nyomdájának jelentős részét. Ugyanebben az évben már el is hagyta Debrecent és Váradra költözött. 1667-től pedig – János Zsigmond fejedelem hívására – Gyulafehérvár első nyomdászaként működött. Itt főleg Dávid Ferenc unitárius vitairatait adta ki, itt is halt meg 1568-ban. Munkáját több Magyarországi települést bejárván hamarosan fia folytatta tovább. Korabeli, bordázott gerincű, vaknyomásos egészbőr kötésben, a gerincre ragasztott korabeli, feliratozott papír címkével. A kötésen kisebb sérülések, a gerincen szúrágás nyomai, a kötést záró szövetszalagok hiányoznak.