Alexandra Antikvárium

2007. évi könyv-, és kéziratárverés

1 folio (2 beírt oldal) – 180x126 mm – tintaírás – aláírás: Vörösmarty
Egykor László Gyula gyűjteményében.
A közismert és nagyfontosságú vers kritikai kiadása (Vörösmarty Mihály összes művei 3. Kisebb költemények III. 1840–1855. Sajtó alá rendezte Tóth Dezső. Bp. 1962. 505.) három autográf tisztázatot ismert. Mindhárom közgyűjteményben, kettő közülük a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában, egy az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. (Az általa K4-nek minősített kézirat azonban egykorú másolat; szintén az MTAK Kt. állományában.) A negyedik autográfról Hajas Béla adott hírt 1931-ben, Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka című tanulmányának II. közleményében: „… Ország háza című költeményének Pest Nov. 26. 1846. kelettel ellátott példányát kis 8-adrét formájú ív papírra írva, ma is ott találjuk dr. Perczel Béla felsőházi tag ereklyéi között.” (ItK 1931. 418 p.) Ugyanott, a 304. oldal egyik jegyzetéből kiderült akkori holléte is: „A Perczel-család könyvtárában Bonyhádon.” Sajnos, Hajas sem szövegét, sem hasonmását nem közölte. A kézirat – alkalmasint szintén autográf tisztázat – azóta sem bukkant fel, lappang.
Kéziratunk nem tartalmaz dátumot, és nincs nyoma annak sem, hogy valamit levágtak volna róla – így nem lehet azonos a Perczelék tulajdonában volt példánnyal, hanem az ötödik ismert és a negyedik meglévő autográf tisztázatnak tekinthető. A négy egybevethető szöveg nem mutat számottevő különbségeket, csupán az interpunkció vonatkozásában vannak kisebb eltérések. A 35–36. sort a költő itt egy sorba írta; nyilván attól való félelmében, hogy a vers nem fér rá a papírra. Lényegesebb eltérést, új variánst csak a cím mutat: Országház – a többi kéziraton és a kiadásokban olvasható Országháza helyett.
A kortársak egybehangzó feljegyzései szerint Vörösmarty azokat a verseit szokta szavalni, amelyek még nem jelentek meg nyomtatásban. Esetünkben ez legalább háromszor történt meg: 1846. augusztusában, amikor a kritikai kiadásban említett másolat készült („Leirtam a’ szerző szájából Pápán, Aug. 30d. 1846”), az év novemberében Pesten, a Nemzeti Kör rendezvényén (vö. Pesti Hírlap, 1846. november 19.) és 1847 márciusában, a Nemzeti és a Pesti Kör újraegyesüléséből létrejött Ellenzéki Kör március 16-i estélyén (Életképek, 1847. március 20.). Ezen alkalmakkor – a pápai esethez hasonlóan – a jelenlévők közül többen kérhették meg a költőt a lejegyzésre vagy a hallott vers leírásához való hozzájárulásra. Mivel nem zárható ki, sőt valószínűsíthető, hogy autográf tisztázatunk is ilyen alkalomhoz kötődött, keletkezését csak tág határok között, az első ismert elhangzás és a nyomtatásban megjelenés közé, azaz 1846 augusztusa és 1847 vége közé tehetjük, amikor is a költemény a Vörösmarty’ Minden Munkái IX. kötetében, a 259–260 p. oldalon megjelent.