Honterus Antikvárium és Aukciósház

50. Könyvárverés

(Bécs, 1837.) Nyomda nélk. 2 rézmetszetes t. (az egyik díszcímlap), 4 kézzel színezett rézmetszetes térképlap. A XIX. század elejétől egészen József nádor 1847- ben bekövetkezett haláláig Pesten és Budán nagyszabású rendezési és szabályozási munkák keretében alakították át a város képét. Ennek a minden vonatkozásban látványos korszaknak a terméke a spanyol származású mérnök, Carlo Pino Vasquez díszalbuma. A térképlapokat körülölelő grafikus díszítés, az élénk, mégis finom szinezés is elárulja, hogy ez a sorozat már kereskedelmi céllal készült. A Pest-Buda térképsorozat része annak a vállalkozásnak, melyben Vasquez nevezetes európai nagyvárosokat örökített meg (pl. Bécs, Prága). A hat szelvény egy látképes leírást és egy címlapot is magában foglal, egyik lapja a budai és pesti belterületeket és külterületek egy részét ábrázolja (itt szerepel Óbuda is), a többi három lap részletesebb: a klasszikus Buda (a Víziváros, a Vár, a Tabán és a Krisztinaváros) és a vonalárkon belüli Pest feldolgozása. A városrészeket felirat és eltérő szinezés különbözteti meg. A domborzatot csíkozással, a művelési ágakat színnel és térképjellel érzékeltette a szerző. A német nyelvű feliratok az utcák és a terek mellett a főbb, többnyire alaprajzig részletezett középületekre, a vámsorompókra, töltésekre is felhívják a figyelmet. A térkép külön érdeme, hogy épp az 1838-as árvíz előtt ragadja meg a város hangulatát. A sorozat két nyelven (magyar–német) jelent meg, árverésünkön a magyar nyelvű változat szerepel. A sorozat 6 lapból áll, az első a mű címlapja, rajta az 52 vármegye, középen az ország címerével. A címbe beékelődik a Duna egy szakaszát (Párkánytól Fajszig) ábrázoló térképrészlet sajátos, fordított képe. A térképlapot 30, név szerint is megnevezett magyar arisztokrata család címere veszi körül, valamint a württembergi és lukkai hercegek cí- mere. A lap alján már ízelítőt kapunk a városból: egy kis részlet a Rakpiacot mutatja a Lloyd és a Nákó-ház között, előtérben a Nádor nevű gőzhajóval. A második lap a mű díszcímlapja, rajta gótikus kettős ablakkeretben, melynek közepén Szent István szoboralakja áll, Pest és Buda látképének egy része látható. A várost magát négy szelvényen mutatja be: kettő Pestről, egy Budáról, egy pedig Pest–Buda–Óbuda átfogó rajza. A Pest–Buda–Óbuda szelvény nagyjából a Kamaraerdő–Csepel falu (1838-ban az árvíz teljesen elsodorta!) – a délpesti Sertés-tavak – Rákospalota – Arany-hegy – Vadaspark közötti területről készült. A térképszelvényt 22 keretkép díszíti. A budai szelvényen a szinezés élesen elhatárolja egymástól a négy régi városrészt: a középkori Várat, a Vízivárost, a Tabánt és a Krisztinavárost. A térkép körül 22 keretkép látható. A Pestet részletesebben ábrázoló szelvények közül az egyik a Ferencvárost, a Józsefvárost és a Terézvárosnak a Király utcáig tartó felét mutatja be, a vonalárokig terjedően. A Belváros teljes terjedelmében, de a térkép sarkába szorítva látható. A mindössze 16 keretkép közül is kettő látkép, az egyik a Duna-partnak a Redout és a belvárosi plébániatemplom közé eső szakaszát mutatja a hajóhíddal. Az utolsó lapon a Terézváros és a Lipótváros látható. A szelvényt 16 látkép keretezi. Méretek: I. lap (díszcímlap): 73×56,7 cm; II. lap: 72,5×57 cm; III. lap: 72,8×57 cm; IV. lap: 72,2×57 cm; V. lap: 72,6×57 cm; VI. lap: 72,6×57 cm. A lapok egyenként vászonra kasírozva, eredeti papírtokban. Jó állapotú példány.