Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 26. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], é. n., Franklin-Társulat (Franklin-Társulat Nyomdája), 165 p. + [3] p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A szerelmes csóka. Írta: Tersánszky J. Jenő. 
A címlapon a szerző, Tersánszky J. Jenő tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Nagy Endrének szeretettel Tersánszky Jenő 937.
A dedikáció címzettje, Nagy Endre (1877-1938) újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” A Szabadság, a Magyar Szó és a Pesti Napló c. lapok munkatársa. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1907-től konferansziéként működött a Nagykörúti Bonbonniere kabaréban. 1908-ban kinevezték a Modern Színpad igazgatójának. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven a Télikertben nyitott kabarét, ezt követően 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, 1922-ben pedig a Stefánia úton a Lomb Színpadot indította el. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert.
A kiadó hirdetéseivel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hátlapon az Új magyar regények sorozatban megjelent könyvek jegyzékével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Szülővárosában érettségizett, majd jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig joggyakornok volt Nagybányán. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, ezért annak bukása után a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A Kakuk Marci c. könyve lett a fő műve. A ciklikus szerkezetű regényében a polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, de egyediségét is. 1940-től mint újságíró riporter dolgozott a "Híd" című lapnak is, de végleg megmaradt a regényírás mellett.