2025. Sep. 30., Tuesday
Catalogue presentation

Mike and Partners Antique Book Shop
38th book auction

08-04-2010 17:00

 
549.
tétel

STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

STEIER  Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

549. item
STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.
Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának álláspontját az örömteli várakozás jellemezte. Üdvözölték a jobbágyfelszabadítást, a rájuk is kiterjesztett jogegyenlőséget, a „márciusi szabadság” egyéb vívmányait.1 Ezzel egyidejűleg azonban a szlovák nemzeti törekvések vezetői előbb a március végi Nyitra-megyei, majd egy hónappal később a brezovai petícióban már felvázolták nemzeti követeléseik körvonalait. Erre támaszkodva, május 10-én Liptószentmiklóson elfogadták azt a 12 pontból álló, átfogó nemzeti programot is, amely az addigi nyelvi, kulturális, oktatási kéréseken túllépve, már a szlovák nemzet egyenjogúságára, a nemzeti autonómiára irányuló politikai követeléseket is tartalmazott, beleértve Magyarország esetleges föderatív átalakítását is. A Ľudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban és Michal Miloslav Hodža által vezetett szlovák mozgalom a magyarokkal való szakításra, a konfrontációra törekedett. A szlovák vezetők részt vettek a Bécsben tartott szláv tanácskozáson, majd a prágai szláv kongresszuson, amely az ott elfogadott „ausztroszláv koncepció” szerint a birodalmat lényegében cseh–szláv dominanciájú szövetségi állammá kívánta átalakítani, Ausztria és a dinasztia megőrzésével, a magyarok ellenében. A szlovák vezetők az osztrákbarát és magyarellenes délszláv fegyveres mozgalomtól, valamint a taktikázó Bécs támogatásától remélték a szlovák nemzeti célok megvalósítását. A magyar kormány a szlovák nemzeti szervezkedést nem tartotta jelentősnek. A szlovákok Jelsiccsal tárgyaltak, a terv az volt hogy egyidejűleg támadnak. A három szlovák hadjáratot (osztrák vezetéssel) a Bécsben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács írányította, de különösebb sikereket nem értek el. A Tanács később memorandumot nyújtott be Ferencz Józsefnek, szlovák politikai autonómiát kérve, de nem jártak sikerrel. Spira György történész ex librisével.