2025. Sep. 30., Tuesday
Katalogpräsentation

Mike and Partners Antique Book Shop
38. Bücherauktion

08-04-2010 17:00

 
549.
tétel

STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

STEIER  Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

549. Artikel
STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.
Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának álláspontját az örömteli várakozás jellemezte. Üdvözölték a jobbágyfelszabadítást, a rájuk is kiterjesztett jogegyenlőséget, a „márciusi szabadság” egyéb vívmányait.1 Ezzel egyidejűleg azonban a szlovák nemzeti törekvések vezetői előbb a március végi Nyitra-megyei, majd egy hónappal később a brezovai petícióban már felvázolták nemzeti követeléseik körvonalait. Erre támaszkodva, május 10-én Liptószentmiklóson elfogadták azt a 12 pontból álló, átfogó nemzeti programot is, amely az addigi nyelvi, kulturális, oktatási kéréseken túllépve, már a szlovák nemzet egyenjogúságára, a nemzeti autonómiára irányuló politikai követeléseket is tartalmazott, beleértve Magyarország esetleges föderatív átalakítását is. A Ľudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban és Michal Miloslav Hodža által vezetett szlovák mozgalom a magyarokkal való szakításra, a konfrontációra törekedett. A szlovák vezetők részt vettek a Bécsben tartott szláv tanácskozáson, majd a prágai szláv kongresszuson, amely az ott elfogadott „ausztroszláv koncepció” szerint a birodalmat lényegében cseh–szláv dominanciájú szövetségi állammá kívánta átalakítani, Ausztria és a dinasztia megőrzésével, a magyarok ellenében. A szlovák vezetők az osztrákbarát és magyarellenes délszláv fegyveres mozgalomtól, valamint a taktikázó Bécs támogatásától remélték a szlovák nemzeti célok megvalósítását. A magyar kormány a szlovák nemzeti szervezkedést nem tartotta jelentősnek. A szlovákok Jelsiccsal tárgyaltak, a terv az volt hogy egyidejűleg támadnak. A három szlovák hadjáratot (osztrák vezetéssel) a Bécsben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács írányította, de különösebb sikereket nem értek el. A Tanács később memorandumot nyújtott be Ferencz Józsefnek, szlovák politikai autonómiát kérve, de nem jártak sikerrel. Spira György történész ex librisével.