Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Szentes, 1914, Város Közönségének kiadása (Vajda Bálint Utóda Könyvnyomdája, Szentes) 548 p. + [11] p., ill.
Első kiadás. Unicus kötet. Szentes város története. I. Írta: Sima László.
Szerzői előszóval, Csallány Gábor bevezetésével, számozott lábjegyzetekkel, három könyvre osztott, részletes tartalomjegyzékkel, a képek számozott jegyzékével és a képekhez való megjegyzésekkel kiegészített, valamint szövegközti, fekete-fehér, feliratos fotókkal, képekkel, rajzokkal illusztrált helytörténeti kötet. A könyvet Vajda Bálint Utóda Könyvnyomdája nyomtatta Szentesen. A címlapon tollal beírt tulajdonosi névbeírás látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő péládny feliratos, Szentes város címerével díszített címfedéllel, feliratos, elszíneződött, kissé sérült könyvgerinccel, enyhén foltos címlappal és belívekkel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Sima László (Szentes, 1884. augusztus 26. – Szentes, 1952. május 14.) újságíró, lapszerkesztő, történetíró, helytörténész, szülővárosának jeles monográfusa. Elemi iskoláit szülővárosában, középiskolai tanulmányait Szentesen, Kaposváron és Nagykőrösön végezte. Már fiatalon megjelentek első cikkei, riportjai a Csongrádmegyei Ellenzék", majd az "Alföldi Ellenzék" c. korabeli lapokban. 1903-ban Budapestre költözött, ahol a polgári ellenzék lapjainál (Magyarország, Egyetértés, Független Magyarország) szerzett újságírói tapasztalatokat. 1906-ban hazatelepült Szentesre, és felelős szerkesztőként újraindította az édesapja által 1872-ben alapított "Szentesi Lap"-ot. Regényeket, elbeszéléseket írt, előadásokat tartott, miközben folyamatosan gyűjtötte a Szentes történetével kapcsolatos forrásokat. 1909-ben írta meg és közölte folytatásokban a "Csongrád vármegye és Szeged" c. tanulmányát. Ezt követően írta meg fő művét, a Szentes város története c. monográfia első kötetét, amely 1914-ben került kinyomtatásra. Ez a kezdetektől 1837-ig, az örökváltsági pótszerződés megkötéséig követi végig a város múltját. Sajnos a helytörténeti alapmű folytatása kéziratban maradt, a mű második kötetét ma a Szentesi Levéltár őrzi. A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége Szentesi Csoportjának elnöke, a Szentesi Nemzeti Tanács Ideiglenes Végrehajtó Bizottsága, majd a Néptanács tagja, a Tanácsköztársaság helyi direktóriumának elnöke, a városi pénzügyek intézője, a "Somogyi Munkás " c. lap szerkesztője, az "Alföldi Újság" háttérmunkása, cikkírója, az újonnan indult "Szentesi Hírlap" elismert munkatársa."