Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1919, Hunnia Nyomda Rt., 31 p.
Mi történt Magyarországon 1918 okt. 31. óta. Olasz hadifogságból visszatért bajtársainak elmondja: Fehérvári István volt honvédőrmester.
Román cenzúra által felülvizsgált kiadvány (Censurat: Gavrilescu). A címlapon színes ceruzával beírt számjelzés és tulajdonosi névbeírás látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, az illusztrált hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban. Szétszakítás miatt a teljes terjedelmében restaurált példány.
Nagyon ritka!
„Amióta végigzúgott szerencsétlen hazánkon a vörös orkán, alig van hét, hogy meg ne jelenne egy-két füzet vagy könyv, amely az októberi forradalomtól a prole-tárdiktatúra bukásáig lezajlott eseményekkel foglalkozik” – írták a Katolikus Szemlében a Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-i bukása után szinte azonnal meginduló kiadványtengerről, amelynek áttekintése különös izgalmakat rejt a Horthy-kori Tanácsköztársaság-diskurzus kutatója számára.
E kiadványok többsége egykor olvasott, de a „fasiszta, szovjetellenes és antide-mokratikus sajtótermékek” 1945-ös betiltásával feledésre ítélt, elsüllyedt munka. Közöttük akadtak rövid propagandafüzetek és több mint kétszáz oldalas, a proletárdiktatúrát részletesen elmesélő beszámolók is. Ezek ugyan különböző céllal születtek de mind egy addig példátlan tapasztalat, a proletárdiktatúra elbeszélésére és értelmezésére tettek kísérletet.
Pesthy Jenő szerint a kedvezőtlen külpolitikai körülmények miatt a magyarországi szovjetrendszer már születésekor halálra volt ítélve. Értelmezése szerint ugyanis a kommunista vezetőknek is látniuk kellett, hogy a proletárdiktatúra fenntarthatatlan, s az antantnyomás nélkül is megbukott volna a belső elégedetlenség miatt.
Fehérvári István (?–?) volt honvédőrmester is hibáztatta a Mi történt Magyar-országon 1918. okt. 31. óta című 1919-es füzetében a kommunista vezetők esztelenségét, amiért az országot „a legbolondabb társadalmi elméletek kísérleti nyulának” tették meg, holott a kommunista Magyarország nyilvánvalóan nem maradhatott volna meg gazdaságilag hosszabb távon egy kapitalista környezetben.
- Összegezhető, Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság bukásának magyarázatai korai Horthy-kori pamfletekben és visszaemlékezésekben c. tanulmánya után ([SIC] itur ad astra 70. (2020) 117-144p.).