Studio Antikvárium

25. Könyvárverés

Being a full relation of the Last Troubles in Hungary, with the Sieges of Vienna, and Buda, and the several Battles both by Sea and Land, between the Christians, and the Turks, until the End of the Year 1698, and 1699. In which The Peace between the Turks, and the Confederate Christian Princes and States, was happily Concluded at Carlowitz in Hungary, by the Mediation of His Majesty of Great Britain, and the States General of the United Provinces.
London, 1700. Robert Clavell, and Abel Roper. 1 t. (rézmetszetű címkép: a szerző portréja) + [8] + 320 + 313–607 + [9] p. + 6 t. (rézmetszetű portré). Folio.
Első kiadás.
A levelek alsó sarka erősen foltos, ázott. Az utolsó négy levél, valamint a címképmetszet hátoldalán régi megerősítések.
A nyugat-európai olvasó a XVII. század közepét követő évtizedekben elsősorban e munkából értesülhetett az Ottomán birodalomról, és a vele kapcsolatban levő magyarországi eseményekről. A szerző 1661-től 1668-ig angol követségi titkár, majd 11 évig konzul volt Törökországban. Munkája legfőbb érdeme, hogy nagy részben saját tapasztalatain, személyes élményein alapul, így sok helyen egyéni véleményt tud megfogalmazni, de jelentős szöveget fordított a Maurizio Nitri neve alatt megjelent hasonló témájú munkából is. A jól ismert közhely mellett, amely szerint a keresztény Európa kiemelt figyelemmel követte a magyar eseményeket, a legtöbb kortárs szövegtől eltérően, reálisan megállapítja, hogy valójában nem sok mindent tettek, hogy segítsenek ezen a helyzeten. Érdeklődéssel és jóindulattal fordul Magyarország felé, leírja Erdély sajátos, szerencsétlen helyzetét, és a törökkel folytatott magyarországi harcokat. Nagyrabecsüléssel szól Zrínyi Miklósról, hosszan taglalja a bécsi udvar, Montecuccoli és a hadvezér ellentétét. Ennek magyarázatát a Habsburgok hatalmi ambícióiban látja, akik igyekeznek annyira megtörni Magyarország és Horvátország erejét, hogy azok lemondva önállóságukról alávessék magukat a császárnak. Éles szemmel állapítja meg, Ausztriának nem álltak érdekében Zrínyi hadi sikerei, amelyek őket is elérő ellentámadásra ösztönözhetik a törököket. A külföldön is felháborodást keltő, előnytelen vasvári békét, a császár a spanyol örökösödési háború várható bonyodalmai miatt kötötte meg.
A szöveg forrásértékét bizonyítja, hogy innen származnak ismereteink Zrínyi Péter követeinek Konstantinápolyba érkezésének körülményeiről, akik a Wesselényi-összeesküvés támogatásának ügyében jártak a Portánál.
Rycaut először 1667-ben jelentetett meg egy, a korabeli török történelemmel foglalkozó munkát, ennek újabb kiadása ez a mű, amelyet a frissebb események leírásával bővített. A munka valódi európai olvasottságát, nem csupán eltérő címeken, különböző bővítésekkel napvilágot látott kiadásai, hanem több nyelven megjelent fordításai is biztosították.
Prov.: City of York, Public Library.
Apponyi 2789. Wing R2408. Atabey 1077. Blackmer 1466.
XX. század közepén készült, aranyozott gerincű félbőr kötésben, eredeti festésű lapszélekkel, foltos példány.