Studio Antikvárium

25. Könyvárverés

H.n. 1620. ny. n. [14] levél.
Az anonim röpirat több kiadásban is megjelent, a nyomtatási hely megnevezése nélkül 1620 tavaszán. Szerzőjét a kortársak is már Pázmány Péter körében keresték. A szöveg úgy jelenik meg, mintha 34 pontját V. Frigyes cseh király számára írta volna egy hűséges, katonai és politikai kérdésekben jártas híve arról, hogyan őrizheti meg hatalmát. Célja végeredményben az volt, hogy ellentétet szítson Bethlen Gábor, valamint szövetségei között, és lejárassa személyét.
Törökbarátságának és császárellenességének bizonyítékaként idézi Bethlennek Hasszán pasához írott levelét, amelyben átadja Lippa várát a temesvári beglerbégnek. Az esemény háttere az volt, hogy a törökök Bethlen fejedelemmé választásának segítéséért cserébe, Lippa várát kérték. A Temes-vidék kapujának tekintett erősségtől Bethlen nehezen vált meg, végül javaslatára az országgyűlés elhatározta átadását. Ennek azonban, a Vajda István lippai kapitány vezette magyar őrség nem engedelmeskedett, ezért Bethlennek meg kellett ostromolnia a várat. „Árulása” nyomán, a fejedelmen egész életében rajta maradt a „törökösség” vádja.
A műre válaszul látott napvilágot Alvinczi híres Machiavellizátio című munkája, amely azt kívánta bizonyítani, hogy a röpirat lényegében machiavellista mesterkedés. A Machiavellizatiora felelt Balásfy Castigatiojával, ebben ismét fontos érvként említve a levelet és Lippa elajándékozását. Erre ismét Alvinczi reagált a Resultatioval.
Példányunk apró tipográfiai eltéréseket mutat a VD által leírt összes variánshoz képest.
RMK III. 6105. Hubay 523. VD 17 o.
Fűzve, későbbi papírborítóban.