Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

Budapest, é. n., Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, 140 p. + [10] t., ill.
Rákóczi Album. II. Rákóczi Ferenc és kurucai.
A kötet a Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás. Rákóczi címeres, színes, magasfényű, aranyozott, kuruc-fegyverekkel, hadijelvényekkel keretezett címlappal, szövegközti, fekete-fehér, részben egész-oldalas, feliratos, képekkel, színes, feliratos hártyapapírral védett műmellékletekkel illusztrált, valamint részletes kép-, és tartalomjegyzékkel kiegészített díszkiadás. A díszalbumot Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A kötet színnyomatai Hornyánszky Viktor sajtójából valók. Az előzéklapon és a címlap utáni első oldalon tulajdonosi bejegyzés, az előzéklap belső oldalán, kis méretű, alakos-ábrás, színes, modern Ex-Libris címke látható.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány fekete színnel feliratozott, színes, festett, dombornyomott illusztrációkkal gazdagon díszített, Rákóczi Ferenc fejedelem aranyozott, dombornyomásos, részletgazdag, feliratos portréjával illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, színes, aranyozott, növénymintás, jó állapotú kiadói előzéklapokkal, néhol kissé foltos belívekkel, körbe színezett lapélekkel, hátlapon aranyozott kiadói emblémával, hiánytalan, jó állapotban.
Az egyik szerző Gerő Ödön (Pécs, 1863. szeptember 14. – Budapest, 1939. november 9.) magyar író, szerkesztő, mérnök, újságíró. Középiskolai és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki oklevelet szerzett, de a mérnöki pályát felcserélte az újságírással. Először a Pesti Hírlap"-nál dolgozott [álnevei: Viharos, Mártha, Lakatos Endre]. Majd az Ábrányi Emil által szerkesztett "Budapesti Újság" zenereferense volt, majd a "Neues Pester Journal" német nyelvű lap munkatársaként "Ego" néven írt tárcákat. Később a Fenyvesy Ferenc az általa alapított "Magyar Újság" segédszerkesztője, az "Élet" munkatársa. Ez utóbbi lapban lett Friedrich Nietzsche híve, eszméinek magyar népszerűsítője. A "Világ", a "Tolnai Világlexikon" szerkesztője, a Pester Lloyd belső munkatársa. Részt vett az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat megalapításában. Az ő meghívására kereste fel Budapestet Ibsen norvég drámaíró. Ugyancsak ő vetette föl elsőként leánygimnázium létesítésének ötletét, amivel hatalmas vitákat váltott ki. Mint elbeszélő, az analizáló írók közé tartozott, különös érdeklődéssel fordult a századvégi Budapest szociális élete felé. Publicisztikai munkásságával hozzájárult a szabadelvű eszmék terjesztéséhez. Későbbi éveiben színházi és művészeti kritikákat, tanulmányokat írt. Művészeti írásaiban a modern művészeti áramlatok és művészeti csoportok (köztük a "Nyolcak") iránt lelkesedett, azok széles körű elfogadtatásáért küzdött."