Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1884, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 495 p., ill.
Első magyar nyelvű kiadás. [Utazások Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.]
Zájzánból Khámin át Tibetbe és a Sárga folyó forrásvidékére. Przseválszkij Mikhájlovics Nikoláj harmadik útja Közép-Ázsiába. Oroszból dolgozta: Csopey László min. eln. fordító.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos fametszetekkel illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomtatta.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, sérült előzéklapokkal, ceruzás bejegyzésekkel és aláhúzásokkal ellátott belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet fordítója, Csopey László (Romocsaháza, 1856. október 1. – Budapest, 1934. június 23.) pedagógus, műfordító. A Miniszterelnöki Fordítóosztályon dolgozott 1879-től, mint rutén-orosz fordító. Ezt követően a Természettudományi Társulat másodtitkáraként, budapesti középiskolai tanárként, a Nemzet" munkatársaként, a "Magyar Ifjúság Lapja" szerkesztőjeként, valamint a "Magyar Természettudományi Közlöny" társszerkesztőjeként tevékenykedett. Természettudományi, szépirodalmi műveket és útleírásokat fordított. Írásait, fordításait a "Vasárnapi Újság, a "Közvélemény", a "Pesti Napló", a "Nyelvtudományi Közlemények", a "Budapesti Szemle", a "Fővárosi Lapok", a "Földrajzi Közlemények", a "Természettudományi Közlöny", illetve a "Földtani Közlöny" közölte.
A következőket írta a művel és a szerzővel kapcsolatban Kovács László a Nimród c. lapba: "...1884-ben megjelent Zájzánból Khámin át Tibetbe és a Sárga folyó forrásvidékére című művet, amely 19. századbeli földrajzi utazás részletes bemutatása, de ugyanakkor kitűnő zoológiai és vadászati ismertetés is a bejárt tájakkal kapcsolatban. Szerzője: Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij, aki egyike volt Ázsia legnagyobb vadászutazóinak. (...) Rengeteget olvasott, tanult, így elméletileg is képzett természettudós lett belőle, valóságos polihisztor. Magyar kortársai közül mintha Herman Ottó és Vámbéry Ármin lelke-tudása ötvöződött, olvadt volna össze benne, a létező legteljesebb harmóniában..." - (Nimród, 2005. augusztus 15./93. évfolyam/8. szám)."