Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1912, Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-Társ. (Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. könyvnyomdája, Bp.), CXXVIII h. + 1508 h.
A kötet Kézdi-Kovács László festőművész könyvtárából származik. A magyar költészet kincsesháza. A magyar költészet történetének, a verstannak, a költői műfajok elméletének ismertetése kapcsán műfajok szerint csoportosította és Erdélyi Pál, Kardos Albert, Négyesi László és Névy László szaktanárok közreműködésével a magyar tanulóifjúság és család használatára tisztán oktatási célból szerkesztette: Endrődi Sándor a magyar nyelv és irod. r. tanára.
A címlap utáni oldalon Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festőművész, művészeti író tulajdonosi bejegyzése látható. Kézdi-Kovács Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Előszóval, részletes tartalomjegyzékkel és betűrendes névsorral kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, dombornyomott díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, feliratos, díszes, sérült, kopott könyvgerinccel, levélmintás, kiadói előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányait Nagyszombaton, Veszprémben, Kecskeméten és székesfehérvári katolikus gimnáziumban végezte. Az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor volt, már kitűnt költői tehetségével. Pozsonyban és Pesten színészettel próbálkozott, majd Pápán leérettségizett. Ezt követően Berlinben és Lipcsében esztétikai és irodalmi előadásokat hallgatott. Visszatérve Budapestre előbb a jogra, később a bölcsészetre iratkozott be. Miután első verse megjelent a Nefelejtsben (1868), csakhamar a Fővárosi Lapok, Hazánk s a Külföld, Magyarország és a Nagyvilág, a Figyelő, az Athenaeum, az Otthon is közölte az írásait. A Csávolszky-féle Baloldal és a Fővárosi Lapok belső munkatársaként is működött."