Belvedere Salon

34nd Art Auction

Olaj, vászon, 69 x 89 cm
J.n.
Magyar Nemzeti Galéria bírálati száma: 542/1981.
Bellák Gábor műbírálatával

A kép egy nagyon határozott tájélménynek a megfogalmazása, színben tökéletesen kidolgozott és befejezett alkotás, s ha nincs is szignálva, jó okunk van arra, hogy a szerzőjében Paál Lászlót lássuk.
Kompozíciója, a képsíkkal párhuzamosan elrendezett motívumok, a csupán lombok és égbolt „dialógusára” épülő téma, az emberi figurák hiánya határozottan Paál tájképfestészetére jellemző. A nagy kortárs, Munkácsy tájképfestészetében mindig ott serénykedik egy-két mosónő, szántóvető, munkás a képeken, sőt, tudjuk, hogy Paál halála után ő maga festett bele emberi alakokat Paál tájképeibe a jobb eladhatóság érdekében. A fák körvonalainak ritmizálása, bizonyos értelemben egy határozottan sziluettszerű rajzolat, a középtengelytől kissé arrébb kinyíló horizont szintén Paál jellegzetes stiláris eszközei. A festmény legfeltűnőbb tulajdonsága azonban a különösen érzékeny és expresszív festésmód. Az ég és a rajta úszó fellegek valósággal egymásba gabalyodnak a képen. A visszakaparások, dörzsölések, pasztózus ráfestések, vékonyabb rétegek vibráló játéka – s mindez csupán néhány színnel előadva, olyan festői kvalitás, amit így senki nem művelt. Nagyon Paál stílusával rokon a fák lombjainak sajátosan borzolt kidolgozása, az a finom technika, ahogy a legfelső ágakat, leveleket szinte egybemossa a háttér kék egével, illetve az a nehezen megmagyarázható egyéni vonás, hogy a fák teteje, a lombkoronák csúcsa kissé mindig balra hajlik.
A kép egyrészt pontosan mutatja Paál düsseldorfi korszakának (1872-ig) a képi ritmusra épülő stílusát, az inkább lapos tájat, alacsony horizontot kedvelő ízlést, ám az égbolt, a fák csaknem expresszív kidolgozásában, a vehemens és lendületes festésben azonban már Paál barbizoni stílusát érezzük. A mű valamikor 1872-73 körül készülhetett, abban az időben, amikor Paál festészetében stílusváltás figyelhető meg a kimértebb, józanabb, geometrikusabb düsseldorfi stílusból, a festőibb, szubjektívebb, izgatottabb barbizoni stílus felé.
B. G.