Régikönyvek.hu

XX. Online árverés

Nagy Elek.
A jog és a szabadkőművesség.
Budapest, 1936. Szerző (Held János ny.) 16 p.
Szabadkőművesség elleni röpirat: „A szabadkőművesség – alkotmánya szerint – filantropikus, filozófiai és progresszív intézmény, melynek célja az igazság kutatása, az általános morál, a tudományok és művészetek tanulmányozása és a jótékonyság gyakorlása. A szabadkőművesség – alkotmánya szerint – nem politikai és nem hitfelekezeti egyesület. A páholyokban – az alkotmány szerint – egyházi vagy politikai kérdések feletti viták nincsenek megengedve. A páholy békés, semleges hely, melynek küszöbét a profán élet szenvedélyeinek nem szabad átlépni. Ezek azonban csak kenetteljes szavak, s a bennük foglalt rendelkezéseket a szabadkőművesség soha- és seholsem tartotta meg. Ezúttal nem kívánok a szabadkőművesség összes tevékenységével, a politikával, a forradalommal, a vallási, egyházi, társadalmi, hadügyi és okkultista tevékenységével foglalkozni, hanem csakis azzal, hogy a szabadkőművesség mennyiben foglalkozik a joggal. […] A szabadkőművességről senki sem beszél, de tudatosan vagy tudatlanul mindenki érzi a hatalmát. A szabadkőművesek keze a jogban is érezhető. A szabadkőművesség szabja meg a jogfejlődés irányát, holott a jognak nem a szabadkőművesség által meghatározott fejlődési irányhoz, hanem mindig a nép gazdasági, faji, erkölcsi és kulturális szükségletéhez kellene simulnia.” A Mussolini-féle korporatív államot mint a kommunizmus és a szabadkőművesség ellenszerét használó politikai rendszert méltató kötet szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékén.
Dömölki 1593.
Tűzve.