2025. okt. 28., kedd
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

2023. 05. 28. vasárnap 20:00

 
147.
tétel

Móricz Zsigmond: Erdély I-III. (Szekfű Gyulának dedikált példány)

Móricz Zsigmond: Erdély I-III. (Szekfű Gyulának dedikált példány)

[Budapest], 1935, Athenaeum (Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.), 904 p. Szerző által dedikált példány. A trilógia első teljes kiadása. Erdély I-III. Móricz Zsigmond történelmi regénytrilógiája. Az előlapon a szerző, Móricz...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

147. tétel
Móricz Zsigmond: Erdély I-III. (Szekfű Gyulának dedikált példány)
[Budapest], 1935, Athenaeum (Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.), 904 p.
Szerző által dedikált példány. A trilógia első teljes kiadása. Erdély I-III. Móricz Zsigmond történelmi regénytrilógiája.
Az előlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Szekfű Gyulának szeretettel küldi Móricz Zsigmond 1934. XII. 12.".

I. kötet: Tündérkert.Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Bethlen Gábor ifjúkora. A címlapon a Báthory-család sárkányfogas címere látható.
II. kötet: A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dicsősége. Zsuzsanna fejedelem. Asszony szenvedése eljő. A címlapon az iktári Bethlen-család címere látható.
III. kötet: A nap árnyéka. Az asszonyi állat az ő urának dicsőségében láthatatlan lesz. - Minél jobb s tökéletesebb, annál jobban s tökéletesebben: Íme a regény. A címlapon a Károlyi-család régi címere látható.

A dedikáció címzettje, Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) történész, publicista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, illetve a bécsi Császári és Királyi Házi, Udvari és Állami Levéltár munkatársa, valamint a Magyar Szemle szerkesztője volt.
A könyv fedelén Erdély címere látható. Nyomtatta az Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, aranyozott címerrel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett."