Központi Antiquariat

Könyv

Pest – Ofen, 1786. Lettner – Kön. Universität – Trattner. 332p.+3 kihajt. tábl.; 333-612p.+1 kihajt. tábl.; (2)+613-907+(1)p.+1t.; 909-1101+104p.; 1t.+(2)+278+8p.+1t.+1 kihajt. tábl.; 1t.+ +279-358+9-40+359-518+41-124p.+1t.+1 kihajt. tábl.; (2)+ +521-822p.+1t.; 823-1088+(2)+125-174+(2)+1089-1184p. A második évfolyam furcsa kollációjának magyarázata, hogy a füzetekhez hasonlóan folyamatos lapszámozással megjelent függelékeket külön-külön kötötték be. Az utolsó függeléknek, valamint a tizenkettedik füzetnek önálló belső címlapja van. Példányunkból hiányzik az első évfolyamhoz tartozó négy rézmetszetű arckép (Orczy Lőrinc, Baróti Szabó Dávid, Forgách Ferenc, gróf Pálffy Károly), valamint a második évfolyamból hat metszet (H. Ph. K. von Eltz, Skerlecz Miklós, Verhovácz Miksa, gróf Károlyi Antal, Szerdahelyi Alajos György, Dugonics András). Az első évfolyam kilencedik füzete után található rézmetszet (Lázár feltámasztása) nem szerepel a bibliográfiában. A második kötetbe bekötve / Bound with: Teleki, (József) Josephus de Szék: Carmen ad Regiam Academiam Quinque-Ecclesiensem... Pestini, 1786. Lettner. (14)p. A negyedik kötetbe bekötve / Bound with: Szvorényi, (József Mihály) Josephus Michael: Sermo ad advitores theologos... Pestini, 1786. Trattner. 31p. A magyarországi folyóirat-irodalom jelentős darabjának, a második pesti folyóiratnak összesen ez a két évfolyama jelent meg. A XVIII. és XIX. század fordulója körüli évtizedek kiemelkedő tudományszervezőjének és -történészének, Kovachich Márton Györgynek kezdeményezésére indult meg azzal a céllal, hogy a hazai tudományos élet eredményeit egyrészt rögzítse, másrészt a külföld számára hozzáférhetővé tegye. Az első szám megjelenése előtt Kovachich közzétette tervét (Entwurf) egy időszaki folyóirat megalkotására. Ebben az írásban mélyrehatóan elemzi az okokat, hogy a magyar kultúra és tudomány a külföld előtt miért nem ismert és elismert. Leszögezi, hogy szükség van egy olyan fórumra, amely a hazai tudományos életet szolgálná a hazai szellemi élet képének közvetítésével, tudományos és művészeti hírek közlésével, az iskolarendszer áttekintésével. Az időszaki sajtó töltheti be véleménye szerint a legjobban ennek a közvetítő médiumnak a szerepét. A folyóirat nyelvéül pedig azért választotta a németet, mert egyrészt ez a külföld felé szükségszerű, másrészt pedig a magyar nyelv nem állt azon a színvonalon, hogy a kor tudományos ismereteit megfogalmazza. Sajátos módon éppen az maradt ki a Merkurból, amit Kovachich célul tűzött ki: a hazai aktuális szellemi viszonyok helyett csupán az oktatásügybe nyerhetünk részletes betekintést, az Entwurfban jelzett többi téma pedig a borítólapra szorult, s így elkerülte a cenzúrát. Nagyon ritka. Későbbi félvászon-kötésben. Az utolsó kötet végén három levél enyhén sérült. V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia 1705-1849. 912-914. old.