2025. szept. 29., hétfő
Katalógus bemutatás

Mike és Portobello Aukciósház
38. aukció

2010. 04. 08. csütörtök 17:00

 
394.
tétel

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

394. tétel
MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.
Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Csehországban született munkáscsaládban. Középső neve amerikai származású feleségétől, Christina Garrigue-től származik. Tanulmányait Brnóban, Bécsben (itt 1876-ban diplomázott) és Lipcsében végezte. 1881-ben megjelent első jelentős könyve „Öngyilkosság, mint a modern civilizáció tömegjelensége” (Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation) címmel. 1882-ben kinevezték a prágai egyetem cseh részének filozófiaprofesszorává. A következő évben meglapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt Atheneum havi folyóiratot. 1889-ben a Čas (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága. Masarykaz Ifjú Cseh Párt, majd a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. Ekkor már nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia konföderációs átalakítását tervezte elérni. 1908-ban ellenezte Bosznia annexióját. Az I. világháború kitörése után Genovába, majd Londonba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága érdekében. Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik személyében hű társakra talált harcában, és együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40-50000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Woodrow Wilson elnököt ügye igazáról. 1918-ban felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig kétszer választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Első kiadás. Ritka, becses munka.