2025. Sep. 30., Tuesday
Katalogpräsentation

Mike and Partners Antique Book Shop
38. Bücherauktion

08-04-2010 17:00

 
394.
tétel

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

394. Artikel
MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.
Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Csehországban született munkáscsaládban. Középső neve amerikai származású feleségétől, Christina Garrigue-től származik. Tanulmányait Brnóban, Bécsben (itt 1876-ban diplomázott) és Lipcsében végezte. 1881-ben megjelent első jelentős könyve „Öngyilkosság, mint a modern civilizáció tömegjelensége” (Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation) címmel. 1882-ben kinevezték a prágai egyetem cseh részének filozófiaprofesszorává. A következő évben meglapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt Atheneum havi folyóiratot. 1889-ben a Čas (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága. Masarykaz Ifjú Cseh Párt, majd a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. Ekkor már nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia konföderációs átalakítását tervezte elérni. 1908-ban ellenezte Bosznia annexióját. Az I. világháború kitörése után Genovába, majd Londonba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága érdekében. Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik személyében hű társakra talált harcában, és együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40-50000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Woodrow Wilson elnököt ügye igazáról. 1918-ban felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig kétszer választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Első kiadás. Ritka, becses munka.