2025. Sep. 29., Monday
Catalogue presentation

Mike and Partners Antique Book Shop
38th book auction

08-04-2010 17:00

 
394.
tétel

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.

Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

394. item
MASARYK, Thomas Garrigue: Der selbstmord als Sociale Massenerscheinung der Modernen Civilisation. Első kiadás.
Wien, 1881. Konegen. XIV, 245 l. Korabeli félvászon-kötésben, pótolt gerinccel. Tomáš Garrigue Masaryk (1850 – 1937) cseh filozófus, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Csehországban született munkáscsaládban. Középső neve amerikai származású feleségétől, Christina Garrigue-től származik. Tanulmányait Brnóban, Bécsben (itt 1876-ban diplomázott) és Lipcsében végezte. 1881-ben megjelent első jelentős könyve „Öngyilkosság, mint a modern civilizáció tömegjelensége” (Der Selbstmord als soziale Massenerscheinung der modernen Zivilisation) címmel. 1882-ben kinevezték a prágai egyetem cseh részének filozófiaprofesszorává. A következő évben meglapította a cseh kultúrának és tudománynak szentelt Atheneum havi folyóiratot. 1889-ben a Čas (Idő) című politikai lap szerkesztője lett. Több történelmi tárgyú írása volt, melyekben élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Nyugati értelmiségi berkekben nagy visszhangra talált munkássága. Masarykaz Ifjú Cseh Párt, majd a követői által alapított Realista Párt (Cseh Néppárt vagy Haladó Párt) színeiben tagja volt a birodalmi gyűlésnek és a cseh országgyűlésnek is. Ekkor már nem teljes függetlenséget, hanem a Monarchia konföderációs átalakítását tervezte elérni. 1908-ban ellenezte Bosznia annexióját. Az I. világháború kitörése után Genovába, majd Londonba menekült a letartóztatás elől, és külföldön is tovább agitált a csehek szabadsága érdekében. Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik személyében hű társakra talált harcában, és együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat utazott: 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40-50000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Woodrow Wilson elnököt ügye igazáról. 1918-ban felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a demokratikus csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákok, németek, magyarok) szemben mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig kétszer választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Első kiadás. Ritka, becses munka.