Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, [1930], Pantheon kiadás (Hungária Hírlapnyomda R.-T., Bp.), 58 p. + [4] p.
Szerző által dedikált példány. Mint a hal vagy a néger. Versek. Írta: Mária Sándor.
A címlapon a szerző, Márai Sándor ceruzával beírt, névre szóló dedikációja olvasható: A nagyon kedves Gut[h]i Erzsébetnek. Buda 1931 Márai Sándor".
A dedikáció címzettje: Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28.) operaénekes, író, műfordító, Devecseri Gábor író édesanyja. Pályafutását operaénekesnőként kezdte, majd műfordítói tevékenységet folytatott. Gogol, Csehov, Leszkov, Alekszej Tolsztoj, Somerset Maugham, John Erskine, Wodehouse műveiből fordított, valamint több más amerikai, francia, német, olasz szerző művét is tolmácsolta magyarul. Szívesen járt irodalmi kávéházakba. Barátai többnyire irodalmárok és azok családtagjai, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc, Rozsnyay Kálmán és családtagjaik voltak, akikkel 1933–1938 között Nógrádverőcén töltötték a nyarakat. Búvópatak című önéletrajzi regényében emlékszik vissza az itt töltött időre.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített verseskötet. Az előlapon tulajdonosi Ex Libris bélyegzés látható. Nyomtatta a Hungária Hírlapnyomda R.-T. Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, töredezett címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhol kissé foltos belívekkel, a töredezett hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Márai Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego /USA/ 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. A polgári világ és a polgári regény magyar nagymestere, a polgárság érzésvilágának, "külső és belső életének, reményeinek és reményvesztéseinek, bonyolult lelki tükrének" emlékezetes megszólaltatója. Termékeny, kiforrott stílusú szerző. Gazdag életműve egyéni tragédiája és kényszerű vándorlásai ellenére is teljesnek mondható. Sikeres, örökzöld regényei ma is elevennek és időtállónak bizonyulnak. Írásainak modern nyelvezete, kifinomult lélekábrázolásai és remek cselekménybonyolítása miatt a magyar irodalom kiemelkedő nagyságai közé tartozik. "Mária prózai írónak jött. Pszichológ és pesszimista, egyezik az ez időszerinti franciákkal. Az újságban röngenológusa, vegyésze szeret lenni a világ bökkenőinek, sors botrányainak. Sejti az ember, hogy evvel a hévvel-haraggal regényeknek gyűrközik az író, döntő munkáknak, amelyek megérik a félretolt világi szórakozást. Ennek a Mária-féle eszméletnek a ritka áhítatát, ünnepi fájdalmát kapja az ember e verses füzetben, gyermeki szívösszeszorulást, a halál csillagjainak a derengését az élet homálya fölött. Vonakodom eldönteni, hogy ezek a témák versek-e, vagy valami érdekes, becses emberségek a papirosra téve. Poézis-é vagy csak az intelligencia párlata." - írja a verseskötetről Szép Ernő, akit lenyűgözött Márai lírája."