Régikönyvek.hu

1. Grafikai online árverés

Méret: 20 x 28,5 cm (teljes: 22,7 x 32,4 cm).
Faximile, papír (Eredeti tusrajzról készült nyomdai síknyomás alumínium lapról a művész ajánlásával és szignójával).
J.b.l.: Lakner 965, J.pp-n: J.b.l.: Tanulmány madárral (Rembrandt nyomán) 1965., J.j.l.: Magyar Pistának köszönettel 1966 karácsonyán Lakner László.

A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, mestere volt Bernáth Aurél. Tanulmányúton járt Olaszországban és Bécsben, ösztöndíjasként Németországban, Svájcban és az USA-ban. 1976-tól Németországban él. 1982-től az esseni egyetem professzora. 1958-tól rendszeresen szerepel hazai és külföldi tárlatokon. Berlinben, Párizsban, Zürichben és New Yorkban volt egyéni kiállítása.
Pályáját a szüntelen kísérletezés jellemzi. A kortárs művészet nyelvújító úttörője, a vizuális kifejezésmód újabb és újabb területeket csatol művészetéhez. Pályája első éveire (1957–1962) Csernus Tiborral való kapcsolata hatott, ez a szürnaturalista képein figyelhető meg. A szocialista realizmus normáit elutasítva egyéni, a hétköznapi élet tárgyait, motívumait, merész képzettársításait ötvöző festői nyelvet alakított ki. Fontos inspirációt jelentettek számára az újságokban, magazinokban megjelent fotók, illusztrációk, nyomtatott szövegek, levelek. A buddhizmus iránti érdeklődéséből születtek meg a pop-art-korszak művei, melynek fő motívuma a rózsa és a száj.
„Lakner a testrészleteket ábrázoló realista festmények grafikai variánsait is megalkotta, a Csont (1968) motívumát idézi az erotikus harisnyás Láb (1969), a barna Szájnak (1969) pedig vernis mou technikájú rézkarc változata is létezik (Száj, 1969). Lakner grafikai munkássága szorosan összefügg festészeti tevékenységével. Jóllehet, Laknert elsősorban a korszak meghatározó festőjeként említi a szakirodalom, grafikusként is a korszak legfontosabb alkotói közé tartozik.”
Fehér Dávid Avantgarde-Arrièregarde Történetiség, képiség, referencialitás Lakner László művészetében, Budapest, 2018.
Részt vett az IPARTERV kiállításain (1968, 1969, 1980) Budapesten. Kiállította munkáit a Velencei Biennálén (1972, 1976, 1990). Szerepelt a Műcsarnok 1982-es, külföldön élő magyar művészeket bemutató tárlatán.
Néhány nagy múzeum, ahol megtalálhatóak művei:
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Museum Ludwig, Köln
National Galerié, Berlin
Szépművészeti Múzeum, Budapest
Uffizi (önarckép-gyűjtemény), Firenze
Victoria and Albert Museum, London""