Virag Judit Gallery and Auction House

Spring Auction

Olaj, vászon, 100,5x87 cm
Jelezve balra lent: KK

KIÁLLÍTVA ÉS REPRODUKÁLVA:
-Országunk titkos ereje. 100 év 100 művész. Szent István Bazilika altemplom, 2007. augusztus 19. – október 14. 31. oldal

REPRODUKÁLVA:
-Festőművészeink a korabeli sajtó írásaiban.Szerk.: Gassama-Szabó Bernadett – Vittek Zsolt, Orlikon Kiadó, Budapest, 2005. 174. oldal

Kernstok Károly a Nyolcak vezéregyéniségeként, a magyar festészet egyik legtekintélyesebb forradalmáraként vonult be a művészet történetébe. A polgári radikális eszméket valló festő az elsők között szállt síkra a magyar sajtóban a művészeti “revolutio” szükségessége mellett. 1910-ben, a Nyugatban publikálta a magyar művészet történetének egyik legfontosabb teoretikus “kiáltványát”, A kutató művészetet. Itt találhatjuk meg a Nyolcak szállóigévé vált mottóját: “A természet hívői vagyunk. Nem az iskolák látásával másoljuk, értelemmel merítünk belőle.”1 szellemi hátterét is. Kernstok kora esztétizáló nézeteivel (Walter Crane teoriájával) összhangban fejtette ki a maga állás-pontját: “Nem tudományt a festésben, nem az érzések játékát, hanem igenis értelmet a festésben, fegyelmezett agymunkát. Ne abban keressük a festő értelmét, hogy ideológiák szolgálatába viszi művészetét, hanem igenis abban, hogy milyen művészi, festői értékeket tud kibányászni a természet örök nagy bányájából.”
Kernstokban azonban nemcsak az új természetlátás egyik hazai prófétáját kell látnunk, hanem a reneszánsz festői hagyomány egyik leglelkesebb őrzőjét is. Életművét – különösen korai alkotásait – leginkább a progresszió és a tradíció feszültségterében értelmezhetjük.
A Mózes-történet megelevenítőjében a kevésbé ismert, a másik Kernstok áll előttünk, akire mélyebb hatást tettek az itáliai reneszánsz mesterek, mint a festészet párizsi forradalmárai. 1900-ban Michelangelo freskói ébresztették rá arra, hogy mennyire felszínes is a párizsi avantgárd, mennyire csak a stílus érdekli, s mennyire elhanyagolja a lényeget, a “compositio”-t. Ahogy maga megfogalmazta egyik visszaemlékezésében: “Mégis, amíg a francia iskola és francia művészet hatásai témaválasztásban befolyásolják az embert, hogy hozza a magas feszültséget, addig az olasz festészet arra buzdította, hogy megpróbálkozzék hozzá hasonló lendületű témakörrel.”3 Kernstok 1900-as római élményében kereshetjük “freskóvágyainak” és bibliai témákat feldolgozó műveinek gyökereit is. Ide vezethetjük vissza méltán híres fürdőzőit, lovasait, remek Krisztus-ábrázolásait és kevésbé ismert Mózes-képét is. A pásztorokat elkergető Mózes azonban stilárisan nem az itáliai reneszánsz, hanem kora realista és naturalista művészeti képzésének gyermeke.
A fiatal Mózes életének egyik legismertebb epizódja Jetro lányainak megmentése. Kernstokot valószínűleg az ismert szüzsé inspirálta a maga verziójánál, ami mindazonáltal nem követi pontosan a történet szálait és az ismert előképeket. A bibliai történet szerint Midián papjának, Jetrónak hét lánya egy kúthoz terelte apja nyáját, hogy megitassa az állatokat. A helybéli pásztorok azonban el akarták zavarni őket. Ekkor bukkant fel Mózes, aki segítségükre sietett és elűzte a pásztorokat. Kernstok festményén a baloldali, szakállas proféta-figura egyértelműen ószövetségi keretbe helyezi a témát, a lányok és a vizes korsók pedig a Mózes történethez vezetnek bennünket, még akkor is ha csupán kettőt látunk a hét lányból. Az egyik lány mellett álló gyermek talán arra is utalás, hogy Mózes később Jetro egyik lányát vette feleségül, aki gyermeket is szült neki.
Szocialista elkötelezettsége és polgári radikalizmusa ellenére Kernstoktól nem volt idegen a biblikus téma. Az 1920-as és az 1930-as években több alkalommal is me-rített az Új Szövetségből kora stílusában hangszerelve műveit. Korai művei között azonban jóval ritkábbak a vallásos kompozíciók. Talán az 1903-as Krisztus és az emmauszi ifjak a legismertebb, ami azonban egy egészen más Kernstokot mutat. A képpel kapcsolatban a kritika Rembrandtot szokta emlegetni, de legalább ilyen lényeges a szimbolizmus és a szecesszió hatása is. A valószínűleg még a Krisztus-képnél is korábbi Mózes-festmény nemcsak azért különleges, mert ószövetségi jelenetet ábrázol, hanem azért is, mert tetten érhető rajta a fiatal Kernstok küzdelme a realizmus kliséivel, a reneszánsz nagy kompozíciós mintáival és az új természetlátás igézetével.

Hornyik Sándor