2025. Sep. 14., Sunday
External online auction

Régikönyvek.hu
XXXIII. Online árverés

11-12-2020 19:00 - 17-12-2020 20:00

 
8.
tétel

Kerényi Károly Beszélgetések a szerelemről (aláírt, számozott)

Kerényi Károly Beszélgetések a szerelemről (aláírt, számozott)

Beszélgetések a szerelemről. Pseudo-Antisthenés. Sathón vagy a szerelemről. Közrebocsátotta: Kerényi Károly. Budapest, 1943. Sziget (Hungária Nyomda). 33 + [3] p. Kerényi Károly által aláírt, számozott példány: 74./300. Ez a...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

8. item
Kerényi Károly Beszélgetések a szerelemről (aláírt, számozott)
Beszélgetések a szerelemről.
Pseudo-Antisthenés. Sathón vagy a szerelemről.
Közrebocsátotta: Kerényi Károly.
Budapest, 1943. Sziget (Hungária Nyomda).
33 + [3] p.
Kerényi Károly által aláírt, számozott példány: 74./300.
Ez a Sziget-kiadvány 1943 kora tavaszán jelent meg Kerényi Károly és Turcsányi Tivadar gondozásában. Nyomtatta a Hungária Nyomda Rt. Budapesten. A kötet Lengyel Lajos terve szerint készült "Futura"-betűkkel. A könyv kötése Kner Erzsébet munkája. A rendes kiadáson kívül 300 számozott példány készült, Kerényi Károly aláírásával."
Kerényi Károly (Temesvár, 1897. január 15. – Ascona, 1973. április 10.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő, világhírű magyar klasszika-filológus. Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik.
Kötve."