Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1887. Meghívólap (Jókai Mór aláírásával) 1 p.
Jókai Mór aláírásával ellátott meghívólap az eperjesi, nagy-károlyi, toroczkói tüzkárosultak fölsegéllésére Segítség" cím alatt kiadandó albumlap értekezletére. 1887. junius 4. dátummal.
A meghívón az előre jegyzett címzés alatt Jókai Mór tollal jegyzett jól olvasható aláírása látható.
A meghívó címzettje: Salgó-galgóci és ecsegi Galgóczy Károly (Lápafő, 1823. január 27. – Budapest, 1916. október 23.) mezőgazdász, közgazdász, statisztikus, történész, ügyvéd, gazdasági író. Az Országos Magyar Iparegyesület, az Első Magyar Gőzhajótársaság és az Erdélyi Gazdasági Egyesület egyik megalapítója, az MTA tagja. Liberális közgazdasági és mezőgazdasági munkáiban a kapitalista fejlődést szorgalmazta.
Jókai Mór az egyik prominens szervezője volt a tűzkárosultak megsegítésére szolgáló "Segítség" c. albumlap kiadásának. Ez irányú felvállalását több korabeli lap, illetve folyóirat is leközölte.
Sértetlen állapotban megőrzött gyűjtői példány, fedlapján korabeli ceruzával írott dátumföljegyzéssel.
Ásvai Jókay Móric, közismert nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) magyar regényíró, a Márciusi Ifjak egyike, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a MTA igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Elemi iskoláit szülővárosában kezdte, majd a református középiskolában folytatta. Szorgalmasan tanult, színielőadásokat rendezett, rajzolt, festett. 1846-ban megjelenik első regénye a "Hétköznapok", még ebben az évben Frankenburg lapjánál a színházi rovatot vezeti. Majd Helmeczy "Jelenkor"-ánál az újdonságok rovatot vállalja el. Jókai eleinte a "Pesti Füzetek"-et, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az "Életképek"-et szerkeszti. Ez utóbbi lap igazi politikai lappá alakul át, mottója a "Egyenlőség, szabadság, testvériség" elve lesz. Majd a Pesti Hírlap szerkesztését vállalja el, aminek célja és programja a «Magyarhon független egységének biztosítása». Majd megindítja az "Esti Lapokat", melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított a radikálisok főorgánuma, a Március Tizenötödike ellen. Az 1850-es években Jókai egyike volt azoknak az íróknak, akik tollukkal a nemzetmentés nagy ügyének tettek halhatatlan szolgálatot, s többet e téren nem tett nála senki. A közélet sorompói le voltak eresztve, Jókait semmi sem vonta el az irodalomtól, kizárólag annak élhetett, s ekkor jutott el dicsősége és hatása tetőpontjára. 1851-ben élénkebb irodalmi élet kezdődött, Jókai munkatársként támogatta az új szépirodalmi lapokat, és már saját neve alatt dolgozgatott Vahot Imrével szövetkezve, akinek a "Remény" c. folyóiratába írt. Később a Festetics Leó gróf alapította "Délibáb" c. lap főmunkatársa, szerkesztője. 1854-től Jókai tevékenységét jó részben az akkor megindult "Vasárnapi Újság"-nak szentelte, s amelynek eszmeisége is Jókaié volt, de szerkesztője nem lehetett, tehát főmunkatársa maradt. Jókai már ekkor igen népszerű volt a magyar irodalomban. A "Hölgyfutár" már 1854-ben megírta, hogy Jókai eddig 45 kötetet írt. Népszerűsége az 1860-as évektől egyre csak nőtt."