Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1854, A' szerző tulajdona (Bucsánszky Alajos Könyvnyomdája, Bp.), X p.+ [2] p. + 176 p. + [3] p. (+ [52] p. utólagosan bekötött jegyzetlap), [4] p. + 92 p. + [4] p. +[2] t.: ill. (+ [10] p. utólagosan bekötött jegyzetlap)
Első kiadás. Thesauri Linguae Hungaricae Ex Epocha Arpadianorum. Colligabet: Joannes Jerney. / Magyar Nyelvkincsek Árpádék Korszakából. I-II. (két kötet egy kötetben jegyzetlapokkal). Egybegyűjté: Jerney János.

I. kötet, kiadatott: Pesten, 1854. Szerzői előszóval, a rövidítések magyarázatával, három függelékkel (1. Szótári bővűlettel, 2. Magyar hadi vezény-szók és fölkiáltások a', XIII.-dik századból, 3. Hiteles adat az írástudomány- és szóhasználat', XII.-ik századi közdivatáról a magyar nép kebelében. X p. + [2] p. + 176 p. + [3] p. (+[52] p. utólagosan bekötött jegyzetlap).


II. kötet, kiadatott: Pesten, 1854, Értesítéssel, előzményekkel, I. András király korabeli imádságok magyarázatával 1-24., Szózattal írótársaimhoz a', magyar Onomisticon ügyében, két kihajtható két színnel nyomott táblával, tudnivalóval, fekete-fehér iniciálékkal gazdagított kiadás. [4] p. + 92 p. + [4] p. + [2] t.: ill. (+[10] p. utólagosan bekötött jegyzetlap).

A köteteket Bucsánszky Alajos Könyvnyomdája nyomtatta Pesten. Az első kötet címlapján tollal beírt tulajdonosi névbejegyzés valamint tollal írt, dátummal ellátott latin nyelvű feljegyzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, modern, könyvkötő által pótolt előzéklapokkal, foltos, javított címlappal, enyhén foltos belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Mérlaki Jerney János (Dorozsma, 1800. május 12. – Pest, 1855. december 24.) magyar őstörténész, nyelvtörténész, utazó, jogász, MTA tag. Elemi iskolai tanulmányait Dorozsmán, a gimnáziumot a szegedi piaristáknál végezte. A pesti egyetemen bölcsészetet, Pozsonyban jogot, kereskedelmi, magán- és büntetőjogot, államtudományt hallgatott. Heves vármegyei joggyakornok, ítélőtáblai hites jegyző, majd ügyvéd. Jászkun kerület alügyész, bécsi egyetemi hallgató (keleti nyelvek és irodalom). Hogy a magyarság ősi vándorlása során útba ejtett helyeket felkereső utazásnak támogatókat tudjon szerezni és az útra a nemzetközi szakirodalomból is felkészülhessen Pestre költözött. 1844 áprilisában indult útnak a magyar őshazák, Levédia és Etelköz felkutatására. Egy évig tartó útja során bejárta Besszarábiát, a Fekete- és az Azovi-tenger mellékét, a Krím-félszigetet és a Don mellékét, útban hazafelé pedig hosszabb vizsgálódást végzett a moldvai csángók között. 1845-ben tért haza és feldolgozta úti jegyzeteit."