Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Kassa, 1790, Ellinger János' Királyi privil. könyv-nyomtatónál, [4] p. + 130 p.
Első kiadás. Júlia' levelei Ovidiushoz. [Írta: Aranka György]
Németből szabad fordítás. A Fordító" előszavával kiegészített kötet. A címlap verzóján és a 104. oldalon dr. Ballagi Mór, az utolsó lapon Ballagi Aladár tulajdonosi bélyegzései láthatók.
Ballagi Mór (Inócz, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, szótáríró, a Református Teológiai Akadémia tanára, az MTA tagja. Jelentős tevékenységet fejtett ki a nyelvészet terén, különösen mint szótár- és nyelvtaníró vált ismertté. 1884-ben királyi tanácsosi címet kapott. Főbb munkái: A magyar nyelv teljes szótára, Brassai s a nyelvújítás, Nyelvünk újabb fejlődése, Magyar–német és Német–magyar szótár, A héber nyelv elemi tankönyve.
Ballagi Aladár (Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.) történész, nyelvész, tanár, az MTA tagja, Ballagi Mór fia. Újkori egyetemes történettel, magyar művelődéstörténettel és nyelvészettel foglalkozott. 1903-1904-ben a Budapesti Tudományegyetem (ma: ELTE) bölcsészettudományi karának dékánja, 1919-1920-ban az egyetem rektora volt.
Korabeli varrott papírkötésben lévő példány, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, a mintás könyvgerincre ragasztott, feliratos vignettával, néhol kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta. Egész működése a felvilágosodás jegyében zajlott, ennek megfelelően folyton képezte magát, és a művelődés ügyét tartotta a legfontosabbnak. Állandó levelezésben állt a kor neves irodalmárjaival, műkedvelőivel, történészeivel és nyelvészeivel, így pl. Kazinczy Ferenccel. Nyelvművelő társaságot alapított, történeti dolgozatokat publikált, értelmező szótárt tervezett, mindemellett szépírói és műfordítói tevékenységet is folytatott. II. Richárd fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. Az 1790-ben kiadott, elégikus hangvételű leveleket tartalmazó Júlia levelei Ovidiushoz című, eredetileg név nélkül megjelent, fordításnak feltüntetett műről ma már tudjuk, hogy az Aranka György eredeti munkája, "amely elé – Egyed Emese irodalomtörténész szavaival élve – csak Aranka legendás szemérmessége biggyesztette a megtévesztő feliratot, hogy »németből«." (Egyed Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban. In: Erdélyi Múzeum. LIII. kötet, 1991. 1-4. füzet, 117.)"