| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
371. item
Illés József autográf aláírásával ellátott levele ismeretlenhez, a koronás címerrel díszített fejléces egyetemi tanári levélpapírján 1942-ből,
Kedves Barátom megszólítással, melyben a címzettnek és a kedves feleségének szívből gratulál a magyar kitüntetéséhez.
Bp., 1942, [2] p., 1 beírt oldal.
Viski Illés József, 1897-ig Illyasevics József (Huszt, 1871 - Bp., 1944) jogász, jogtörténész, politikus. Édesapja viski Illés Jenő (1844-1917) jogász, kúriai tanácselnök, huszti járásbíró. 1894-ben szerzett jogtudományi doktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen, majd két éven keresztül, 1895-1896-ban állami ösztöndíjjal jogi tanulmányokat folytatott a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen, a lipcsei Egyetemen és a párizsi Sorbonne-on, végül Londonban. Hazatérését követően, 1896-ban az igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán helyezkedett el mint segédfogalmazó. 1897-ben sikeres bírói vizsgát tett. 1905-től már mint fogalmazó dolgozott a minisztériumban, majd 1906-ban törvényszéki bíróvá nevezték ki. 1910 és 1913 között - ismét az igazságügyi minisztériumban - a közjogi és nemzetközi jogi ügyosztály helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 1913-ban ítélőtáblai bíró lett, ezzel egy időben a huszti választókerület munkapárti országgyűlési képviselőjeként bekerült a parlamentbe. 1919-1920-ban, mint a ruténügyek szakértője, a magyar delegáció tagjaként vett részt a Párizs környéki béketárgyalásokon. Az 1922-1926-os ciklusban nemzetgyűlési, 1927-1935 között országgyűlési képviselő. Aktív tagja, 1921-1928 között elnöke volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének. Több publicisztikában foglalkozott a magyarországi és a kárpát-ukrajnai (korabeli kifejezéssel ruszinszkói) görögkatolikusok helyzetével. 1935-1939-ben a gávai választókerület felhatalmazásából ült az országgyűlés padsoraiban. Jogtörténeti életművére egyetemi tanára és mentora, Hajnik Imre munkássága és jogtörténeti felfogása gyakorolta a legnagyobb hatást. Pozitivista módszerrel dolgozta fel a magyar magánjog egyes intézményeinek középkori, különösképpen 11-13. századi történetét (házassági vagyonjog, szerződés, öröklés stb.) Az 1930-as évektől megjelenő szakmunkáiban megjelentek az újabb korok, a 16-19. század közjogi vonatkozásai is. Kitüntetett figyelmet szentelt Werbőczy István munkásságának, s a Hármaskönyv szellemiségének egyik védelmezőjévé vált. Ezek mellett sokat foglalkozott a középkori magyar állam- és közigazgatás, gazdaság és társadalom egyes kérdéseivel is. Tudományos eredményei elismeréseképpen 1915-ben az MTA levelező, 1936-ban rendes tagjává választották.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
