| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
90. Artikel
DREYFUS ALFRÉD: Öt év életemből. Szenvedéseim az Ördögszigeten töltött rabságom alatt.
Dreyfus sajátkezű rajz- és kézirásaival. Ford. Zigány Árpád. Egyedül jogosított II. teljes magyar kiadás.
Bp. 1901. Magyar Keresk. Közlöny. 318 p.
Alfred Dreyfus (Mulhouse, 1859 - Párizs, 1935) francia katonatiszt, akit a róla elnevezett büntetőügy tett híressé. Egy elzászi zsidó textilgyáros család hetedik gyermeke. 1880-ban végzett az École Polytechnique-ben, majd 1880-1882 között a fontainebleau-i akadémiára járt, hogy tüzértiszti képesítést szerezzen. 1885-ben, az iskola elvégzése után hadnaggyá léptették elő, és a 32-es lovasságiakhoz helyezték. 1889-ben a bourges-i pirotechnikai iskola igazgatóhelyettese lett kapitányi rangban. 1893-ban próbaszolgálatra a vezérkarhoz osztották be. 1894. október 15-én hazaárulás vádjával letartóztatták. 1895. január 5-én megalázó módon megfosztották katonai rangjától, majd január 15-én az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia Guyana) letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. 1899-ben perét a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt. Dreyfus 1903-ban benyújtott újabb perújrafelvételi kérelme alapján a rennes-i bíróság ítéletét a francia Legfelsőbb Bíróság 1906. július 12-én véglegesen semmisnek nyilvánította. Dreyfus visszakapta a rangját, őrnaggyá léptették elő, és a Becsületrend lovagjává avatták. A börtönben töltött idő azonban aláásta az egészségét, így 1907-ben nyugdíjazták. Az első világháború alatt ismét mozgósították, front mögötti szolgálatot teljesített. A tömeghisztériát és antiszemita pogromhangulatot kiváltó per a 19. század legnagyobb politikai válságát okozta Franciaországban, egy évtizedre két táborra osztva társadalmát. Maga a vád onnan eredt, hogy megtalálták azt, a párizsi német követség katonai attaséjának, Max von Schwarzkoppen ezredesnek átadott, kézzel írott listát, a "bordereau"-t, amely titkos katonai adatokat tartalmazott. A listát Dreyfusnak tulajdonítva ítélték el a kapitányt, bár ő nem ismerte be bűnösségét. 1896-ban a francia titkosszolgálat élére került Georges Picquart ezredes, majd 1897-ben Dreyfus bátyja, Mathieu is bizonyítékokat talált arra, hogy a bordereau nem Dreyfus, hanem Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy kézírásával készült. Picquart ezredest azonban elhallgattatták, s bár Mathieu elérte, hogy Esterhazyt 1898-ban hadbíróság elé állítsák, az őrnagyot felmentették a vád alól. Hozzájárult ehhez az is, hogy Dreyfus ellenségei, a kapitánnyal szembeni gyűlöletük miatt hamis bizonyítékokat kezdtek gyártani, hogy Dreyfus soha többé ne jusson ki az Ördög-szigetről. Egyes jogi szakvélemények szerint Dreyfus elítélésében egészen nyilvánvaló, hogy az antiszemitizmus játszott közre. A vádak némelyike kiemelte Dreyfus zsidó származását is, amit már egyfajta nyilvánvaló "indíték"-ként hoztak fel az árulás magyarázásra. Miután megvádolták, Franciaország több vidékén antiszemita pogromok indultak, és több antiszemita hangvételű újság behatóan foglalkozott az üggyel, sőt némelyikük közreműködött a hamis bizonyítékok gyártásában, tovább szítva ezzel az indulatokat. Az ügy ("l'Affaire", ahogyan a korabeli francia sajtó és a történetírás azóta is utal a Dreyfus-ügyre) az egész társadalmat megosztó, központi politikai kérdéssé vált. Dreyfus kapitány ügye a royalista, militarista, nacionalista jobboldal (az "antidreyfussard"-ok) és a köztársaságpárti, szocialista, antiklerikális baloldal (a "dreyfussard"-ok) küzdelmének ütközőpontja lett, végeredményében pedig a köztársaság és a politikai baloldal megerősödését, a hadsereg és a katolikus egyház befolyásának gyengülését idézte elő Franciaországban. A Dreyfus-ügy hatására Herzl Tivadar megjelentette A zsidó állam c. értekezését, amely arra ösztökéli a zsidóságot, hogy térjen vissza az óhazába, Palesztinába, és ott maga szervezzen államot.
Kiadói, illusztrált papírborítóban. 178 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
