Központi Antiquariat

168. Könyvárverés

1825. december 30. Bécs

I. Ferenc magyar király 1825. december 30-án, Bécsben kelt oklevele, amelyben id. Mailáth Györgyöt (1786–1861) nevezi ki személynöknek. A megbízatás Mailáth karrierjének egy fontos állomása volt: az 1810-es évektől kezdve Pozsony vármegyében tölt be tisztségeket (aljegyző, főjegyző, országgyűlési követ, majd alispán), 1821-től helytartótanácsos, 1822-től ítélőmester. 1831-től államtanácsos, 1839-től országbíró, amelyet egészen 1848 márciusáig viselt.

Bár személynöki kinevezése nem jelentette pályafutása csúcsát, jelentősége mégis kiemelkedő, ugyanis az országgyűlés alsótábláján hivatalból a személynök elnökölt, Mailáth megbízatása pedig éppen az első reformországgyűlés, az 1825–1827. évi diéta idejére esett, amelyen számos jelentős döntés született, amelyek egy része a mai napig meghatározó így például a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról szóló XII. tc.

A kinevezésre az előző személynök, Szőgyény Zsigmond egészségügyi állapota miatt került sor, aki betegeskedése miatt nem tudta ellátni feladatát. Mailáth-ot január 9-én iktatták be, alsótáblai elnökléséről kortársai is elismerőleg szóltak. Zala vármegye követe, Deák Ferenc testvére, Antal leírása szerint egy szép, magyar nyelvű beszéddel kezdte elnökségét az alsótáblán, 1821 január elején azonban még visszafogottan szólt az új személynökről: „Milyen ember legyen, vagy miképpen viselje magát és praesidiumát az új personalis? Első egy-két ülésben igaz ítéletet hozni lehetetlen (...) de közönségesen azt beszélik felőle, kik közelebbről ismerik, hogy igen moderatus [mértéktartó] ember, s valóban, eddig moderatióval [türelemmel] is viselte magát”. Kazinczy egyik ekkortájt kelt leveléből az is kitűnik, hogy nagy elvárással voltak Mailáth irányába: „azt hisszük, hogy olly híres Personalis [személynök] lesz, milyen az atyja volt.”, amelyeket azonban be is váltott, két hónappal később a nyelvújító ugyanis már így írt: „az új Personalis igen derék, de minthogy ő ott [ti. az országgyűlésben] nem úgy szóll, mint Mailáth, hanem mint Personalis, sokszor nem tetszik a’ követeknek”, „Az új Personális a’ legegyenesebb lelkű férfi, de sokszor elragadja nem érzése, hanem perplexitása [azaz megdöbbenése] és a' szövevényes dolog”.

Pergamen, 6 fol., díszes címlappal, papír előzéklapokkal, az uralkodó aláírásával, Koháry Ferenc kancellár és Stettner József titkár ellenjegyzésével, a Királyi Könyvekbe való beiktatásról szóló záradékkal. Arany sodraton fémtokos viasz függőpecséttel. Vörös bársony kötésben, fém védőtokban.