2025. szept. 12., péntek
Katalógus bemutatás

Dekameron és Könyvmoly Antikvárium
Fair Partner ✔
23. Szegedi Könyvárverés

2021. 10. 09. szombat 10:00

 
176.
tétel

HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)

HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)

Agriae [Eger], 1758. Typ. Francisci Antonius Royer. (4)+347 p., 476 p., 128+[136] p. (index). Második kiadás. Korabeli, aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben. 218 mm. A gerinc felső sarkán apró javítás, az előzéklapokon...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

176. tétel
HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)
Agriae [Eger], 1758. Typ. Francisci Antonius Royer. (4)+347 p., 476 p., 128+[136] p. (index). Második kiadás.
Korabeli, aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben. 218 mm. A gerinc felső sarkán apró javítás, az előzéklapokon tulajdonosi bejegyzések és névbeírás, a címlapon korábbi gyűjteményi bélyegző. Jó állapotú példány.
[Huszty István (1710–1772) ügyvéd, jogakadémiai tanár, Heves-, Ung-, Külső-Szolnok vármegyék főtáblabírája. 1745-ben megjelent fő művét, jelen magánjogi tankönyvét az igazságszolgáltatási gyakorlatot összefoglaló kézikönyvként is széles körben használták. Hatással volt a magyarországi jogi szaknyelv fejlődésére, sokáig mintául szolgált a későbbi jogi szakíróknak. A mű lényegét tekintve a Hármaskönyv magánjogán nyugodott, és nem sokban tért el szerkesztési elveitől sem. Újszerű az volt benne, hogy Huszty az egyes intézmények ismérveit a Hármaskönyvben rögzítettek, illetve az újabb törvények rendelkezéseinek felhasználásával egy letisztultabb formában és precízebben határozta meg, és megpróbálta a magánjogi intézményeket logikusabb és egyben praktikusabb szerkezetbe foglalni. A vérrokonsággal és a sógorsággal kapcsolatos kifejezések latin és magyar kifejezései a magyar genealógiai szaknyelv fejlődése számára is jelentősek. A szerző meghatározta az egyenes- és oldalági rokonság pontos kapcsolódásait, a rokonsági fokokat, és egyben utasításokat adott a pontos családfák elkészítéséhez is.]