2025. Sep. 17., Wednesday
Catalogue presentation

Dekameron & Könyvmoly Antique Book Shops
Fair Partner ✔
23. Szegedi Könyvárverés

09-10-2021 10:00

 
176.
tétel

HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)

HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)

Agriae [Eger], 1758. Typ. Francisci Antonius Royer. (4)+347 p., 476 p., 128+[136] p. (index). Második kiadás. Korabeli, aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben. 218 mm. A gerinc felső sarkán apró javítás, az előzéklapokon...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

176. item
HUSZTY [István], Stephano: Jurisprudentia practica seu commentarius novus in jus Hungaricum. 1–3. kötet. (Egybekötve.)
Agriae [Eger], 1758. Typ. Francisci Antonius Royer. (4)+347 p., 476 p., 128+[136] p. (index). Második kiadás.
Korabeli, aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben. 218 mm. A gerinc felső sarkán apró javítás, az előzéklapokon tulajdonosi bejegyzések és névbeírás, a címlapon korábbi gyűjteményi bélyegző. Jó állapotú példány.
[Huszty István (1710–1772) ügyvéd, jogakadémiai tanár, Heves-, Ung-, Külső-Szolnok vármegyék főtáblabírája. 1745-ben megjelent fő művét, jelen magánjogi tankönyvét az igazságszolgáltatási gyakorlatot összefoglaló kézikönyvként is széles körben használták. Hatással volt a magyarországi jogi szaknyelv fejlődésére, sokáig mintául szolgált a későbbi jogi szakíróknak. A mű lényegét tekintve a Hármaskönyv magánjogán nyugodott, és nem sokban tért el szerkesztési elveitől sem. Újszerű az volt benne, hogy Huszty az egyes intézmények ismérveit a Hármaskönyvben rögzítettek, illetve az újabb törvények rendelkezéseinek felhasználásával egy letisztultabb formában és precízebben határozta meg, és megpróbálta a magánjogi intézményeket logikusabb és egyben praktikusabb szerkezetbe foglalni. A vérrokonsággal és a sógorsággal kapcsolatos kifejezések latin és magyar kifejezései a magyar genealógiai szaknyelv fejlődése számára is jelentősek. A szerző meghatározta az egyenes- és oldalági rokonság pontos kapcsolódásait, a rokonsági fokokat, és egyben utasításokat adott a pontos családfák elkészítéséhez is.]