2025. okt. 20., hétfő
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
XXXVII. Online árverés

2021. 09. 21. kedd 14:00 - 2021. 09. 26. vasárnap 20:00

 
6.
tétel

Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.

Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.

Horváth Mihály. Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. I-III. kötet. Pest, 1871-1872. Ráth Mór (Holzhausen Adolf). VIII + 535 + [3] p., [3] + 539 + [1] p, [3] + 532 p. Második kiadás. A kötet szerzője,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

6. tétel
Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.
Horváth Mihály.
Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. I-III. kötet.
Pest, 1871-1872. Ráth Mór (Holzhausen Adolf).
VIII + 535 + [3] p., [3] + 539 + [1] p, [3] + 532 p.
Második kiadás.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus püspök. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.
Egységes, aranyozott gerincű kiadói félbőr kötés, pávamintás lapélekkel.