2025. Oct. 20., Monday
Externe Online-Auktion

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
XXXVII. Online árverés

21-09-2021 14:00 - 26-09-2021 20:00

 
6.
tétel

Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.

Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.

Horváth Mihály. Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. I-III. kötet. Pest, 1871-1872. Ráth Mór (Holzhausen Adolf). VIII + 535 + [3] p., [3] + 539 + [1] p, [3] + 532 p. Második kiadás. A kötet szerzője,...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

6. Artikel
Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harczának története I-III.
Horváth Mihály.
Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. I-III. kötet.
Pest, 1871-1872. Ráth Mór (Holzhausen Adolf).
VIII + 535 + [3] p., [3] + 539 + [1] p, [3] + 532 p.
Második kiadás.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus püspök. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.
Egységes, aranyozott gerincű kiadói félbőr kötés, pávamintás lapélekkel.